A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)
1969-10-01 / 10. szám
14 jén, mikor az én életem is nehézzé vált, részt vettem egy vallásos gyűlésen, amelyet egy gyönyörű hegyen tartottak. A környezet szépsége megragadó volt és élesen elütött a bűn ocsmányságától. Elhatároztam, hogy életemet a szépségnek szentelem és ezt igyekszem belevinni mindenki életébe. Elgondolásom szerint ezzel vele járt az anyagi helyzetük megjavítására való törekvés is. Nincs előre meghatározott tervem. Istentől kérek irányítást mindenben, amitteszek. Ezáltal csodálatos erő tölt el még a legkisebb tevékenységhez is, és kétségtelenül még inkább segít a jelentőségteljesebb feladatokban. Sokat tanultam kisfiámtól. Családunkba bevezettük a "csendes imát". Ennek végén közöljük egymással a gondolatokat, amelyeket az elmélkedés közben Istentől kaptunk. Egyszer a csendes ima után kisfiam jelentkezett, hogyő kapott egy üzenetet. - "Ha valami a legcsekélyebb mértékben is helytelen, azonnal hagyd abba és kérdezd meg Istentől, mit tegyél" - mondta. Az elkövetkező években négyéves kisfiam gondolata állandó figyelmeztetés volt számomra. Egyszer kilenc napon keresztül tanúskodnom kellett munkásszervezeti kérdésekben. Hét napon keresztül keresztkérdésekre kellett válaszolnom. Az ilyen eljárás könnyen idegessé teszi az embert. Nekem azonban sikerült mindvégig megőriznem higgadságomat és világos gondolkozásomat. Ennek titka, hogy állandóan éreztem Isten jelenlétét és imádkoztam Hozzá. Az egyik kérdés, amit hozzám intéztek ez volt: - Fél-e Ön a vállalattól? - Nem. - válaszoltam. - Különbözőnek tartja-e magát valamiben másoktól? - folytatták a kérdezést. - Ha igen, miben áll az?- Igen, - válaszoltam, - a többi emberek, akikkel dolgozom a vállalatra alapozzák biztonság-érzetüket.. Feleségem és én viszont Isten kezébe helyeztük magunkat és biztonságunkat... Isten segítségével a legnehezebb kérdésekre is helyes választ tudtam adni. így segíti Ő azokat, akik teljesen Reá hagyatkoznak. Szükségét érzem az elmélkedő imának, Isten oly sokat tud mondani nekem két perc alatt, hogy alig győzöm megvalósítani. Munka közben is gyakran szükségét érzem, hogy megállják és imádkozzam. Legnagyobb elfoglaltságom közepette is fontosnak tartom az állandó összeköttetést Istennel. Valahányszor reggel felébredek, úgy érzem, azúr vár rám és beszélni akar velem. Családunkban is érvényesül az elv: - életünk középpontjában Isten áll. Egy este a maradékokat fogyasztottuk vacsorára. Volt köztük egy darab cseresznyés-lepény is. Feleségem
