A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)

1969-09-01 / 9. szám

15

arra, hogy ragyogó fehér gyolcsba öltözzék. A gyolcs a szentekigaz cselekedeteit jelenti". (Jel. 19,8.)

Az Énekek Éneke tehát végeredményben Krisztus szeretetét jelképezi egyháza iránt, és egyháza szeretetét Krisztus iránt. Az eljegyzés a hívek lelkében megy végbe, amikor teljesen átadják magukat Istennek. De létezett-e bensőségesebb lelki egyesülés, mint a- mely Jézus és Anyja között állt fenn. A teremtmények közül Máriát szerette legjobban Isten, őt halmozta el legbőségesebben kegyelmi ajándékaival. És viszont, a teremtmények közül Mária szerette legjobban Istent és a kegyelmi ajándékok az ő lelkében hozták meg legpompásabb gyümölcsüket. Ezért az egyházatyák és a lelki írók kezdettől fogva nagy szeretettel alkalmazták Máriára azokat a dicséreteket, amelyekkel az Énekek Éneke a jegyest halmozza el. Az egyházi szertartások és a papi zsolozsma is gyakran használja az Énekek Énekét Máriával kapcsolatban.

A Példabeszédek Könyvében, Jézus, Sirák fia Könyvében és a Bölcsesség Könyvében ismételten magasztalják a szent írók az istenibölcsességet, amely oly pompásan megnyilvánul a teremtményekben. Isten legmagasztosabb és legtökéletesebb teremtménye kétségtelen az Isten Fiának anyja volt. Minthogy pedig a Második Isteni Személy maga a megtestesült bölcsesség, Máriát a Bölcsesség Anyjaként magasztalhatjuk, sreája alkalmazhatjuk az Ószövetségi Szentírás szavait: ... "Most pedig, gyermekeim, hallgassatok reám! Boldogok, kik megtartják utaimat! Hallgassátok az intést, legyetek bölcsek és el ne vessétek azt magatoktól! Boldog az az ember, kihallgat reám, és ajtómnál virr ászt naponta, és őrzi ajtóm félfáját, mert aki engem megtalál, életet talál, és üdvöt merít az Úrtól" (Péld. 8,, 32-35.) Vagy amint Jézus, Sirák fia könyvében olvassuk: ... "Anyja vagyok én a szép szeretetnek, a félelemnek, beismerésnek és a szent reménynek. Nálam vagyon az út és az igazság minden kegyelme, nálam az élet és az erény minden reménye. Jertek hozzám mind, kik megkívántok engem, és teljetek el gyümölcseimmel. Mert lelkem é- desebb a méznél, és birtoklásom jobb a lépesméznél! Emlékezetem él minden idők nemzedékében. Kik engem esznek, még inkább éheznek, kik engem isznak még inkább szomjaznak. Ki reám hallgat, meg nem szégyenül, kikértem fáradnak, nem esnek bűnbe. Kik fényt derítenek rám, örök életet nyernek. " (Sirák 24, 31.) Természetesen ezek az idézetek - mint mondottuk - sző szerint csak az isteni bölcsességről mondhatók el, de ki ne ismerné el, hogy egyes részleteik jól alkalmazhatók a Szűzanyára is!

Jeremiás próféta siralmainak egyes részeit is jól alkalmazhat-