A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)
1969-09-01 / 9. szám
6 A széles népréteg számára azonban ez a sivár vallás nem felelt meg, s azért épp az ellenkező végletbe mentek és nemcsak hogy üdvösnek tartják az imát, hanem még a gépies imamalmokat is csodás hatásúaknak képzelik. Az imafohászt kis papírszeletre írják és lengetik, vagy vízesés által hajtott kis kerekekre erősítik. Minden szükségükkel Istenhez fordulnak. Egy másik véglet az elmélkedésben mutatkozik meg az ún. Zen buddhistáknál, ami elmélkedő buddhistákat jelent. Ezek Kínában és Japánban vannak elterjedve. Minden reggel három órát töltenek elmélkedésben, s délután is, este is jelentős időt szánnak erre. Két sorban ülnek a templom hosszában, egymás felé fordulva, sköztük fel-alá jár két szerzetes egy lapos fakarddal, amellyel ráüt azokra, akik elszundítottak elmélkedés közben. Abuddhista templomok építésmódja is nagyon eltérő és nemcsak imára szolgálnak, hanem játékterek is mind a gyermekek, mind a felnőttek számára, vagy ünnepélyeket tartanak bennük. A hatalmas méretű pagodák pedig az ereklyék és szent képek őrzésére épültek. Az utóbbi nemzedékben nagy változáson megy át a buddhizmus, főleg a kommunista uralom alá került országokban, ahol iskoláikat elvették, és a szerzeteseket munkára kényszerítették. Japánban viszont fellendült a buddhizmus, mivel a második világháború után megszűnt a shinto vallás állami jellege. A kereszténységgel való vetélykedés is álláspontjuk átértékelésére kényszeríti a buddhistákat. Főleg a protestáns egyházakat utánozzák szertartásaikban és szokásaikban. KOMFUCIÁMI2WUS Az eddig ismertetett vallásoktól eltérően, a konfucianizmus nem vallás, hanem azoknak a vallásos, erkölcsi és politikai tanoknak a gyűjteménye, amelyet Konfucius állított össze a régi irodalomból, és tanított szavával s példájával tanítványainak. Nem vallás, vagy bölcseleti rendszer, hanem inkább életmód, amely több mint kétezer éven keresztül ösztönözte a kínaiak vallásos érzéseit és előmozdította nemzeti összetartozásuk érzetét. Nem rendelkezik sem hiszekeggyel, sem papsággal, sem egyházi szervezettel, mégis kifejezésre jut benne a szellem valóságában való hit. Konfucius se prófétának, se látnoknak nem tartotta magát, könyveit, noha nagyon tisztelik, nem tartják szent könyveknek, s tartalmuk sem kinyilatkoztatás.
