A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)
1969-08-01 / 8. szám
37 télén lenne lekötni őtegész életére egy nyomorék mellé, akit gondoznia kell. Egy órán keresztül beszélgettek erről, s végre elhatározták, hogy kilencedet végeznek a Szent Szívhez, hogy az Úr Jézusfelvilágosítsa őket, vajon helyes-e, ha házasságot kötnek? A kilenced végén Mária anyja, aki nem tudott leányának imájáról, egy szép Jézus Szíve képpel ajándékozta meg őt, miközben megjegyezte; - Egész héten az az érzésem volt, hogy egyszer férjhez mégy, s ez a kép fogja díszíteni otthonodat... - Mária és Vilmos egymásra néztek. Megkapták Istentől a kért jelet. Helyes tehát, ha házasságot kötnek. Jézus Szíve ünnepénkötöttek házasságot. A mise után Vilmos kijelentette; - Biztos vagyok benne, Mária, hogy házasságunk boldog lesz, mert a szeretet, nagyrabecsülés és megértés szilárd alapjára épül... - Ekkor még egyikük sem sejtette, milyen kemény próba vár rájuk. Házasságukat Isten hamarosan gyermekkel áldotta meg. Az első leány után néhány év múlva megérkezett egy fiú is, majd pedig még két leány. Tizenkét évre házasságuk után, Mária nagy fájdalmat érzett lábában. Az orvosi vizsgálat rákot állapított meg. Az orvosok reménytelennek tartották állapotát. Szerintüknem sok ideje volt már hátra. Mária megmondta a rossz hírt férjének és gyermekeinek, majd kérte őket, legyenek erősek. - Isten csak azoktól kíván áldozatokat, akiket nagyon szeret... - mondta Mária, aki egyáltalán nem félt a haláltól. - Isten nagyobb jutalmat adott nekem, mint reméltem, - folytatta - mikor megajándékozott engem Vilmossal és a gyermekekkel. Vilmos nehezen tudta visszatartani könnyeit. - Isten átsegít majd minket ezen is... - mondta. A családot nagyon megviselte Mária kórházi költségeinek kifizetése, de azért boldogan megülték ebben az évben is a karácsonyt. Nemsokára Mária azzal a kéréssel állt elő, hogy szeretne elzarándokolni Kanadába, Szent Anna kegyhelyéhez, Vilmos tudta, hogy ez a zarándoklat fájdalmas és költséges lesz, de teljesíteni kívánta feleségének utolsó akaratát. A kegyhelyen Mária így imádkozott; - Jézusom, te tudod, hogy sosem panaszkodtam azért, hogy nyomorék vagyok, és mindennap felajánlottam szenvedéseimet hálából számtalan adományodért. De mostkérlek, engedd meg, hogy családommal maradhassak és segíthessem. .. Még a halál kapujában sem magára gondolt, hanem csak
