A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)
1969-08-01 / 8. szám
29 csai, az "il Bidone" szélhámosai, a "La Strada" brutális clownja, megannyi elesett ember. Hasonlóképpen "Cabiria éj szakáinak "éjjeli pillangói, vagy az "Édes élet" romlott parazitái mind amegváltásra várnak. Mindegyik szereplőben, még a legmélyebbre esettekben is fel-felcsillan valami emberi, valami mély titok, isteni szikra. Fellini maga így nyilatkozott katolicizmusáról; - Katolikus vagyok, legalábbis szociológiai értelemben. Művemben nem akarok moralizálni, erkölcsi leckét prédikálni. Leírom azt, amit látok, pontosabban, ami vagyok. Elmesélek valami személyes történetet és szorongva reménykedem abban, hogy így kapcsolatba lépek másokkal. Filmjeim végkövetkeztetése a nézőközönséget érinti. A közönség nyugtalanul távozik a film levetítése után és azt kutatja, mi lesz a szereplők további sorsa. "Cabiria éjszakái" c. filmem arra ösztökéli a nézőközönséget, hogy tegyen valamit Cabiriáért. Igen, kétértelműek filmjeim konklúziói. Mégis, azt hiszem így a a legpozitívebb leckéket adom; mert úgy tehetünk jót mindenkivel, ha mindenkinek ugyanazt a végkövetkeztetést sugalljuk. Minden filmem kíváncsiságot kelt és valamiképpen a szeretethez közelít. Szüntelenül azt ismétlem, hogy a teremtmény a legméltatlanabb, és ugyanakkor a legméltóbb szere- tetünkre, mert a legnyomorultabb is magában hordoz valami isteni szikrát. Cabiria egyszerű teremtmény, de elég érett ahhoz, hogy észrevegye az emberi értékeket. Az utolsó jelenet az emberi valóság szépségét és az élet teljességét sugallja. A film és Cabiria személyisége nem zárja ki, hogy ez az emberi szépség és kellem az Isten kegyeim ének előjátéka legyen. De mindez a filmben Cabiria titkama- rad; nem oly kifejezett, mint most az én tanúságtételem. Azt kívánom a közönségtől, hogy legyenkész a megértésre és a szeretetre... Fellini másik sokat vitatott filmje az "Édes élet" (1960). A történet vázát így foglalhatnánk össze: Marcello, az újságíró könnyű életet él. Az éjszakai mulatók, művészek világában egyre új és új kapcsolatokat sző. Emmával él együtt, de közben változatos kalandokba sodródik. Megismerkedik Magdalená-val, gazdag, unatkozó és szenzációtkeresőfiatal lánnyal. Ez a kapcsolat rövid ideig tart, mert megérkezik a híres amerikai filmcsillag, Sylvia. Marcello újabb szerelmi kalandot kezd vele. Mint újságíró, Marcello jelen van a Madonna megjelenéséről készülő dokumentumfilm forgatásánál. (Hamis jelenésekről van sző; két kisgyermek szülei biztatására találja ki a történetet!) Marcello társasága a mulatozó fiatal újságírók, a gazdagabb, parazita társadalmi réteg fiataljai. Mélyebb barátság fűzi Steinerhez, akinek szalonjában irodalom- és művészetkedvelőtársaság szokott egybegyülni. Marcello, Steiner boldog csa
