A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)

1969-08-01 / 8. szám

13 legyen a vizet felhúzni, a gémfa végére súlyokat kötnek, vasdarabo­kat, néha egy dücskőt, máskor nagy követ... Hát Dévaj egy durva faládát eszkábált, amit kövekkel rakott meg és a kövek alatt tartotta dohányát. De legjobban Dániáknál járta meg Valek úr. Náluk a dohány az egyik ágyban a szalmazsák alá volt dugva, szép sorjában. A szom­széddal valamin összevesztek, az meg tudta ezt és bosszúból felje­lentette őket. Hát jött is Valek úr egy másik szemlésszel. Az kívül lesett, hogy semmit ki ne vihessenek a házból. Valek úr meg köze­ledett veszedelmesen. Szegény Daniné megijedt. Már nem volt idő új helyre dugni a dohányt. Hamar lefektette menyét a gyanús ágyba és oktatta, hogy sikítson, nyögjön, mint a szülni akaró asszonyok, ő meg nagyban készítgette a dolgokat, miket ilyenkor szokás. Valek úr be ál lit a törvény nevében és egyenest az ágyaknak esik. De sem­mi eredmény. Most közeledik az ágyhoz, ahol az ifjú Daniné adja a vajúdó asszonyt. De erre rákiált az öreg Daniné; - Nem sül ki a sze­me, háborgatnia szülőasszonyt! Menjen ki azonnal, mert olyanlár­mát csapok, hogy összeszalad a falu... - Szegény Valek úr egy da­rabig ingadozott a hivatali kötelesség és az illedelmesség dilemmá­jában, aztán zavartan szégyenkezve feladta a harcot... Ilyen és hasonló feljelentések nagy gondot okoztak a lőcsfalvi papnak is. Harcolt ellene minden erejével, de sokszor a bosszú o- lyan édes volt, hogy semmiféle prédikáció sem tudta megkeseríteni. De Valek úr ilyen kudarcok után mindig igen komor volt és ellen­szenves munkája miatt, ne csodálkozzon senki, hogy Lőcsfalván ilyen keresztségen esett át és Komor Bikának hívták. Volt Valek úrnak egy finánctársa, a Domanek úr, aki néha vele jött, de annak Pacsa volt az igazi körzete. Viszont Domanek úr jő barátja volt Kalamár boltosnak is és gyakran megfordult nem-hiva­talos minőségben is Lőcsfalván. Egy ilyen alkalommal a lőcsfalvi pappal is összekerült, aki éppen Kalamáréknál üldögélt egy délután. Hogy-hogynem szóba került Valek úr is. És itt tudta meg, hogy a "pesszimista világnézetnek" okozója sokszor nem is a lélekben van, hanem egy alapos gyomorfekélyben, amiben szegény Valek úr szen­ved. Azt is megtudta, hogy álmatlan ember, ami úgy látszik szintén pesszimista világszemléletre vezethet. Valek úr, mint kiderült a beszélgetések során hadilábon állt az időjárással is. Hogy aztán ez pesszimista természetéből folyt-e vagy az időjárás okozta pesszi- mistaságát, arról nincs feljegyzés. De annyi igaz, ahogy Domanek mondja, hogy Valek reggel mikor felkel, mindig először az ablak­

Next

/
Thumbnails
Contents