A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)
1969-07-01 / 7. szám
47 társadalomgondozők, törvényhozók, hivatalnokok és munkaadók. ■ A nyár beálltával az anya minden délelőtt kivitte mindhárom gyermekét a tengerpartra, amely csak negyed mérföldre volt lakásuktól. Annyi fajta felszerelést és játékot kellett vinnie a három gyermek számára, hogy a rövid út is ugyancsak hosszú időbe telt és elég megerőltető volt. Néha alig maradt ereje, hogy Karennel a szokásos gyakorlatokat elvégezze. Azutánanyagi nehézségek is jelentkeztek. Egy merevítő szerkezet 280 dollárba került és azonnal kellett kifizetni a teljes árát. A győgycipők is költségesek voltak. Ezen a nyáron nagy öröme is adódott a családnak, mert Karen hirtelenül nagy haladást tett az egyik kézügyességre tanító felszereléssel. Az ilyen sikerek egyszerre felvillanyoztak mindenkit és erőt adtak a további küzdelmekhez. Az orvos annyira meg volt elégedve Karen haladásával, hogy előírta a következő gyakorlásként a sí és a háromkerekű kerékpár használatát. A sí kb. öt hüvelyk széles és harminc hüvelyk hosszú léc volt, amelyet cipőjére lehetett erősíteni, a fejmagasságú botok pedig a léc elején lévő lyukakba illettek bele. Ezzel már szabadabban tudott járni, mint eddig a hét láb hosszú párhuzamos rúdakkal. Még inkább örült a háromkerekűnek, mert az ugyanolyan volt, mint a többi gyerekeké, csak az ülésre építettek rá egy támasztékot, amelyhez hozzá lehetett őt erősíteni és lábát is hozzáerősítették a taposóhoz, mert magától nem tudta volna azokon tartani. Megkérdezték az orvostól, mennyi idő múlva lesz képes Karen mankókkal járni. - Nem tudom, - mondta az orvos, -eddigkb 50 ezer agyszélhűdéses gyermeket láttam, de kettő nemvolt azonos közöttük fejlődés szempontjából... A lakás a sokféle tornaszertől és állattól túlzsúfolva már az állatkert és tornaterem keverékének látszott, s alig maradt benne egy kis hely a közlekedésre. Minthogy az új gyakorlatokkal velejárt az elesés veszélye, fontos volt,, hogy Karen megtanulja az esés módját és ne féljen annak lehetőségétől. Mielőtt neki módot adtak ennek gyakorlására, előbb hetekig az egész család prőbaeséseket mutatott be neki egy régi ágybetéten. Karennekjó érzéke volta zenéhez. A család minden este vacsora után negyedóráig zenét hallgatott... Karen, noha még csak hat éves volt, már élvezte a klasszikus zeneszámokat és meg tudta mondani milyen hangszereket hall.... A sível való gyakorlat naponta két órát vett igénybe, s így a többi
