A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)
1969-07-01 / 7. szám
42 születését. Régebben a haldoklókat a Gangesz folyó partjára vitték meghalni. Amint meghalt valaki, megmossák holttestét, új ruhába burkolják és hordágyon az elégetés helyére viszik. A menetet vezető személy viszi a tüzet, amellyel a máglyát meggyújtják. A máglyánál a Gangesz vizével megmossák, vagy meghintik a halottat és kb. három órán keresztül tartó lassú tűzzel égetik el, amelyre időközönként folyékony vajat öntenek. Tizennyolc hónaposnál fiatalabb gyermeket, aszkétákat és leprás okát nem égetik el, hanem eltemetik. A temetés után 8-30 napig tisztulási szertartásokat mutatnak be s ennek nagy jelentőséget tulajdonítanak, mert ettől tartják függőnek az elhunyt sorsát. Azért minden hindu aggodalommal várja, mikor születik fiúgyermeke, aki halála után gondoskodni fog róla. A kereszténységgel való A mai hindu valláson fel lehet iskapcsol a t. merni a kereszténységgel való kapcsolat nyomait. Az említett erkölcstelen életű Krishna istent méltóságteljes istenné tették és bűneit egy másik istenre hárították. A túlságosan önmagukkal való foglalkozás helyett inkább a társadalmi kérdések megoldására irányult figyelmük, szintén a kereszténység hatása alatt. Főleg Mahatma Gandhi írt és beszélt sokat a kereszténységről, és az ő révén a hindu vallási felfogást is jobban megismerhettük. Az ellene elkövetett merényletnek is egyik indítóoka volt, hogy rokonszenvezett a kereszténységgel és az iszlámmal. Gandhi már fiatalember korában gyakran részt vett a mohamedánok és keresztények istentiszteletein, olvasta vallási könyveiket és nem féltette tőlük saját vallásosságát. Nagy tisztelettel viseltetett más vallások iránt, s szerinte mindegyik azonos erkölcsi alapon áll. A Bibliát és a Koránt ugyanúgy Istentől sugalmazott könyveknek tartotta, mint saját vallásának szent könyveit. Ugyanígy tanulmányózta Zoroaszter tanítását is. Egyesek támadták őt emiatt, de ő azt tartotta, hogy a mai időkben kölcsönös tiszteletben kell részesítenünk egymás vallását. Szerinte a különböző vallások ugyanannak a kertnek gyönyörű virágai, vagy ugyanannak a méltóságteljes fának az ágai. Mindegyik egyformán igaz, de emberi értelmünkkel a teljes igazságot sohasem vagyunk képesekelémi, csak megközelíteni - mondotta. Ugyanakkor azonban, amikor minden vallásban felismerte annak értékeit, nem hunyt szemet hibáik előtt sem, de egyszersmind saját vallásának fogyatékosságait is elismerte. Istent nem tartotta személynek, hanem az Igazság megtestesülésének. Krisztust nem ismerte el Istennek, hanem pusztán csak a legtökéletesebb embernek, s az emberiség nagy ta-
