A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)

1969-07-01 / 7. szám

32

ségi bizonyítványt szerezhessen.

Érettségije után atyja azt kívánta, hogy végezze el a gazdasági főiskolát, hogy aztán részt vehessen a grófi nagybirtok kezelésében. Ám a gazdaságtan nem volt ínyére, azért átment az egyetemre és ott megszerezte az orvostudományi doktorátust. Elénk szelleme ezzel sem elégedett meg; oklevelet szerzett a villamossági és gépészeti technikából, az autóvezetésből, tanult cukrászatot, órákat vett egy órásmesternél. Örömét találta abban, ha ügyességével másokon segíthetett. Még házassága előtt laboratóriumot rendezett be lakásán, és ott gyártotta a cipőfénymázt, a haj- és fogvizet, a szódavizet; fényképezett, különféle tárgyakat ezüstözött és aranyozott. Még tanulmányai alatt sokat tartózkodott a csillagvizsgálón, később otthonában fölszerelt egy kisebb csillagvizsgálót; annyira érdekelték az égbolt csodái. Olvasott bölcseleti műveket, figyelemmel kísérte a technika és az orvostudomány haladását, vívmányait.

Nagy volt zenei tehetsége. Majdnem az összes akkor létező operákat ismerte. Képes volt zongoráján órákon át kívánság-hangversenyeket adni. Halálos betegségében, bár nagyok voltak fájdalmai, sokat dúdolt, énekelt, nemcsak szent énekeket, hanem vidám világi dalokat is, úgy amint eszébe jutottak.

Ez a sokágú érdeklődés és foglalkozás nem volt nála csak főúri szeszély, kedvtelés; elsősorban életelvét akarta mindezzel megvalósítani: -másoknakhasználni és örömet szerezni. Fő jellemvonása volt az Isten- és emberszeretet. Nem tűrt semmit, ami a felebaráti szeretet ellen volt. Ha üzletbe ment bevásárolni, - ezt pedig sokszor kellett tennie - szellemes tréfáival mindig megnevettette az alkalmazottakat.

Huszonnyolc éves korában nőül vette Coreth Mária Terézia grófnőt; házas életük boldog és zavartalan volt. A családtagok száma szépen felszaporodott, tizennégy gyermekük született. A családfő iparkodott otthonát kis paradicsommá varázsolni, hogy gyermekeinek ne jusson eszükbe örömüket az idegenben keresni, és hogy még öreg korukban is szívesen gondoljanak vissza boldog gyermekkorukra. Gyermekeit feleségével a legnagyobb egyetértésben nevelte. Szabad idejébengyermekletta gyermekek közt; együtt játszott velük a parkban fogócskát, bújócskát, vagy más vidám játékot. Játékbabákat, gyöngyfüzéreket készített a lánykáknak; mesélt a figyelmes gyerekseregnek. Nagyszerűen tudta az ártatlan gyermeki szíveket hálára hangolni Isten iránt.

Gyermekeit nem kényeztette el. Atyai tekintélyét mindig megőrizte és kívánta, hogy utasításait, melyeket mindig jól megfontolt,