A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)

1969-06-01 / 6. szám

_ 44 így vélekedik a Szentírás teremtés-történetéről egy protestáns csillagász, Stoner Péter, aki egyetemi tanulmányai után évekig tanított a Kaliforniai Egyetemen, majd utána két másik egyetem ve­zetőtanára lett. A mai modem szentírástudósok nem mernének ilyen párhuzamot felállítani a Szentírás és a természettudományokközött, és azt hangoztatják, hogy a Szentírás nem természettudományokra, hanem az Istenre és a túlvilágra vonatkozó dolgokra oktat minket. Ez kétségtelenül igaz, és sokakat félvezetett már az a jóhiszemű törekvés, hogy a Szentírás képes kifejezéseit, vagy a korfelfogást visszatükröző beszédmódját szó szerint, s a szavak mai értelme szerint próbálták magyarázni. De ha elfogadjuk, hogy a Szentírás végeredményben Istentől sugalmazott igazságokat tár elénk, félnünk kell-e attól, hogy ha nem is szó szerint, de lényegében véve igaznak fogadjuk el a világ kialakulására vonatkozó leírását is? Ha Mózes és kortársai nem is ismerhették a világ kialakulásának módját, miért nem írhattákle hűsége sen. azt, amit erről Isten nekik, vagy őseiknek kinyilatkoztatott? Talán éppen a huszadik század emberének akart ezzel üzenni valamit a Mindenható, akinek "Lelke ott lebegett a vi­zek felett". - Kétségtelen, hogy ezen a téren a végső szó nem a szentírásmagyarázőké, hanem a természettudósoké, akik elfogulat­lan lélekkel tanulmányozzák a Teremtő csodáit és alázatos hittel ké­pesek arra, hogy beismerjék elméleteik tévességét és igazolják, hogy az igazi istenhit és az alapos tudomány sohasem kerülhet ellen­tétbe egymással, sőt egymást igazolják, hiszen mindkettő az Örök Bölcsességtől származik. (Genesis I in the light of modern Astronomy = by Peter W. Stoner mathe­matician and astronomer, in The Evidence of God in an expanding Uni­verse, edited by John Clover Monsma, Publisher! G.P. Putnam's Sons. New York, 1958. - E könyv alapján készült fenti cikkünk.) * • ISTEN GYERMEKEI VAGYUNK Szalézi Sz. Ferenc már fiatal gyermekkorában gyakran elvezette játszópaitásaita plébániatemplomba. Ott a keresztkút köré sorakoztatta fel őket és ezt magyarázgatta neki)c: • Látjátok, ezt a helyet többre kell becsül nünk, mind minden mást, mert itt lettünk Isten gyermekeivé. Hálájuk kifejezésére ezért a nagy ajándékért, a gyerekek letérdel­tek, elmondták a "Dicsőség az Atyának..." fohászt, megcsókol fák a ke­resztkutat azzal - uccu nekil - vígan folytatták játékukat. Ugyan hány mai családban tanítják meg a gyermeket Isten legna­gyobb ajándékára?

Next

/
Thumbnails
Contents