A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)
1969-01-01 / 1. szám
29 leütésüket. Nagyon tévednek! Semmivel sem mentegethetik magukat, ha ilyen szavak hagyják el ajkukat; - Bár meg se születtél volna.. ! - Bárcsak megszabadulhatnék tőled... ! - Csak teher vagy számomra... ! - Sohasem vágyakoztam utánad... ! - Ha még egyszer rajtam állna, sose jönnél a világra.. . ! Megállhatunk itt és gondolkozhatunk egy kissé azon, milyen káros hatással lehet a gyermekek életére, ha szüleik túlzottan félnek a gyermekáldástól és még bűnös eszközökkel is készek meggátolni gyermekeikmegfogamzását, vagy világra jövetelét. Még a születésszabály ozás megengedett módjainál is nagyon fontos, hogy az esetleg mégis megfogant gyermeket Isten akaratában való legteljesebb megnyugvással, azO Gondviselésébe vetett teljes bizalommal és a rájuk bízott gyermek első pillanattól kezdve való szeretetével fogadják a szülők, még mielőtt az a világra jönne. A megszületett gyermeket már kiskorától kezdve ismételtenbiz- tosítaniuk kell a szülőknek arról, hogy örülnek neki, szükségük van rá, nagyra becsülik, szeretik, megbocsátják botlásait. Főleg megbüntetésük eseténfontos, hogymég látszatát is kerüljék annak, mintha nemkívánatosnak tartanák gyermekük létezését. A szülők szeretetének szavakban való kifejezése fontos, de nem elég. Cselekedetekre is szükség van. Elhanyagolják ezt a szülők, ha mindketten annyira belemerülnek egyéb tevékenységeikbe (munkájukba, társadalmi életbe, utazásba, stb.), hogy a gyermekekre alig marad idejük. Ugyancsakvétenek ez ellen a szülők, ha állandó veszekedéssel, részegeskedéssel, egymás sértegetésével és át- kozásával s egyéb durva beszéddel oly boldogtalan légkört teremtenek otthonukban, hogy a gyermekek lassan a családi kört tartják a világ legboldogtalanabb helyének. A gyermek biztonságérzete szüleinek biztonságérzetétől függ, tehát attól, hogy azok mennyire szeretik egymást, mily fokban törekednek arra, hogy a családi otthont boldoggá tegyék és hogy mennyire lelik örömüket gyermekeikben. A boldogtalan otthon boldogtalanná teszi a gyermekeket és a belőle való menekülésre, sőt törvényszegésre indíthatja őket. A gyermekek még ma is vágyakoznak a szülői tekintély után, kívánják szüleik irányítását, helyesnek tartják, hogy követendő életszabály okát fektessenek le számukra. Ezt bizonyítják az idevágó lélektani tanulmányok a gyermekeknek szinte minden korcsoportjára vonatkozólag. Tévednek azonban egyes szülők, amikor azt képzelik,
