A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)
1969-06-01 / 6. szám
13 * P. Baják Mihály, S.J. •• g Örvendjetek az Urban szüntelen! Rómában történt. Egy, kezén-lábán bilincsbe vert ember, Pál apostol, levelet mondott tollba kedves híveinek, Filippi egyházának, miközben ez a merész föl- szőlítás jött ajkára:... Örvendjetek az Úrban szüntelen! Újra csak azt mondom; ö rvendje tek ! (Fii. 4, 4.)-Tudatában voltál-e, Pál apostol, - szeretnőkkérdezni, - milyennehéz, sőt csaknem lehetetlen dolgot kívánsz híveidtől? Örülni szüntelen, itt a siralom völ- gyébem az élet ezer baja közt, a keserű halál közelségében. .. ? Mindezek ellenére; örvendjetek szüntelen, mondja az apostol, mégpedignyilván a Szentlélek sugalmazása mellett. Nem arra gondol ő, hogy mindig, akár erőltetve is, csak nevessünk, hejehujázzunk, vagy bohóckodjunk, hanem azt akarja mondani, hogy a keresztény ember lelkének alaphangulata mindig emelkedett, derűs, bizakodó legyen; kizárva legyen abból az elkeseredettség, a pesszimizmus, a világfájdalom. Fontos kitétele mondatának: az Úrban örvendjetek; vagyis hogy a keresztény ember igazi öröme lelki, természetfölötti öröm legyen, mely nem múlik el itt a földön és folytatását fogja bírni a mennyben. Nem zárja ki az ártatlan, tiszta földi örömöket, melyekkel megkönnyíti Isten földi zarándokságunkat, de szeme előtt most csak a sokkal magasabb rendű, teljesen Istenben gyökeredző öröm áll. Ez a lelki öröm Sz. Bonaventura szerint a legbiztosabb jele a bennünk lakó isteni kegyelemnek; Apuinói Sz. Tamás szerint az igazi életszentség egyik jellemző vonása. Értékével és magasabb ren- dűségével túl kell emelkednie minden földi bajon, bánaton, sőt meg kellene nyilvánulnia a keresztény ember derűs arckifejezésében is. Ez a keresztény derűlátás vonzóvá teszi szent hitünket, annak igazi apológiája (hitvédelme), viszont az elkeseredett hangulat, mogorvaság, örökös zsörtölődés ellenszenvessé teszi azt nem-keresztények előtt. Hogyan tehetünk szert erre a keresztény lelki örömre, mikor