A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)
1969-05-01 / 5. szám
47 zuk, elkerüljük annak a veszélyét is, hogy mi igazságtalanságot követünk el, vagy túlzásba megyünk a bosszúállással. Segíthet minket ebben annak megfontolása is, hogy az illető bűnével Istent sokkal súlyosabban megbántotta, mint minket. Ezért is helyes Istennek átengedni őt. Ha pedig még idejében megbánja bűnét és így elkerüli az Istentől reá váró büntetést, ezzel azt is megbánta, hogy minket megbántott. Ha pedig Isten, akit sokkal súlyosabban bántott meg, megbocsát neki, mennyivel inkább kell nekünk is megbocsátani az illetőnek. Természetfeletti gondolkozásé ember haragját minden bizonnyal megszünteti az ilyen érvelés. De ha még a tökéletességnek ily nagy fokára nem jutott el, s mindenképpen bosszút akar ő is állni, annak is megvan az erényes módja. Erre szintén Szent Pál tanít meg minket: - "Ha ellenséged éhezik, adj neki enni; ha szomjazik, adj neki inni, mert ha így teszel, égő parazsat raksz a fejére. Ne győzzön rajtad a rossz, te győzd le jóval a rosszat. " (Róm. 12, 19-20.) / Erre tulajdonképpen maga az Ur Jézus tanította meg Szent Pált, s minket is, amikor így szólt: - "Hallottátok a parancsot; Szemet szemért, fogat fogért! Én pedig azt mondom nektek; Ne szállj szembe a gonosszal, hanem ha megütik jobb arcodat, fordítsd oda a másikat is. S ha pörbe fogva el akarják venni köpenyedet, add oda köntösödet is. S ha ezer lépésre kényszerítenek, menj el kétannyira. Adj a kérőnek, és aki kölcsönt akar, vissza ne utasítsd. Hallottátok a parancsot; Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet! Én pedig azt mondom nektek; Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót haragosaitokkal és imádkozzatok üldözőitekért és rágalmazóitokért. így lesztek fiai mennyei Atyátoknak, aki fölkelti napját jókra és gonoszokra, esőt ad igazaknak és bűnösöknek. Ha azokat szeretitek csak, akik titeket szeretnek, mi lesz a jutalmatok? Nem így tesznek a vámosok is? És ha nem köszöntitek, csak barátaitokat, mi többet tesztek? Nem így tesznek a pogány ok is? Ti olyan tökéletesek legyetek tehát, mint mennyei Atyátok. " (Máté 5, 38-48.) De hol van itt a bosszúállás? Látszólag éppen az ellenkezője történik, meghunyászkodik megsértője előtt, mintha csak félne tőle, vagy mintha jogosnak tartaná annak bánásmódját. Ez azonban csak látszat, s a valóság hamarosan kiviláglik megsértője előtt. Nem a gyengeség, hanem az igazi lelkinagyság, lelkierősség képesít csak erre a "keresztény bosszúállásra". Ha a sértésre sértéssel válaszol, vagy visszaüt, ezzel bizonyítja, hogy ő sem különb mint megsértője. Ha azonban a sértés ellenére is nyugodt marad, sőt szeretettel és
