A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)

1969-05-01 / 5. szám

32

két futár a legközelebbi erődből a postáért; a lázadók sortüzet adtak le rájuk. Az atya föl akart emelkedni, hogy a két elesetten segítsen. Ore, aki egyedül maradt vele, elvesztette fejét, talán azt hitte, hogy a marabut menekülni akar; közvetlen közelből rásütötte fegyverét. A golyó jobb fülénél hatolt be és a bal szeménél jött ki. Foucauld a- tya szó nélkül terült el a földön. December első péntekje volt.

A falu lakói csak másnap reggel mertek az erődhöz közelíteni. Szerető barátjuk holttestének láttára mélyen megrendültek és azt ott a közelben eltemették úgy, ahogy bírták. Később a katonai parancsnok exhumáltatta és koporsóba téve teveháton El Goleába szállíttatta, sírjára hatalmas sírkövet állíttatott gránitból. Boldoggáavatási pere 1927. óta folyamatban van.

Foucauld atyának éveken át az volt a vágya, hogy maga köré gyűjthessen egy kis társaságot, mely az ő művét halála után is folytatni fogja. Életében ez nem ment teljesedésbe. Egyetlen követője akadt egy bizonyos Mihály testvér személyében; ő azonban nem volt képes az alapító szigorú életmódját elviselni. Jóval Károly halála után, 1933-ban megalakult Jézus Kis Testvéreinek társulata. Célja de Foucauld szellemében megvalósítani anázáreti eszményt. A rendtagok kisebb csoportokban élnek a legszegényebb proletárok vagy nomádok közt; úgy laknak, mint azok, megosztják velük a napi munka terhét. 1939-ben megalakult Jézus Kis Nővéreinek egyesülete az előbb említett társulat mintájára. Még egy női társulat is alakult de Foucauld szellemében; a Jézus Szentséges Szívéről Nevezett Kis Nővéreké; ezek nagyobb súlyt helyeznek a szemlélődő életre. Mind a három egyesület különleges céljának tekinti, akár otthon, akár az idegenben, a legalsó néprétegek életét élni és nekik szolgálni, imában és szeretetben.

(Forrásoki Daniel-Ropsi Abenteurer; Carrouges; Charles de Foucauld;

Bodleyi Der Mönch in der Sahara. )

A súlyok szükségesek

Szobámban van egy régi állóóra; két nehéz súly lóg azon. Vígan ketyeg, a mutatók körbejárnak, az inga ide-oda leng és az ütések minden félórában hármas összhangban megszólalnak. Az óra pontosan

jár.

A múltkor leakasztottam a súlyokat és íme a hűséges óra felmondta a szolgálatot és megállt. Ahhoz, hogy járhasson, meg kell terhelni súlyokkal.

Sokszor a mi életünkben sincs másképp. Nekünk is szükségünk van súlyokra, hogy a belső életünk rendben járjon. Isten dönti el, kinek van kisebb és kinek van nagyobb súlyokra szüksége. Ezek a jelen idő szenvedései. Hogy lelkünk eleven maradjon és felkészüljön az örök dolgokra, kellenek a súlyok.

*