A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)
1969-01-01 / 1. szám
22 lemtelen gyári munka fásulttá tette lelkét. Elkeseredett, mikor látta akirívó ellentétet a szegény és a gazdag közt, esetleg különféle uszítok is csak szították lelkében az elkeseredést és a gyűlöletet. Ezt aztán könnyen átvitte a vallásra is, főleg,ha a vallás szolgái néhol kényelemben éltek és értelmetlenül, közömbösen nézték az ő sorsát. Ebben a sivár világban a keresztény szeretetnek és megértésnek ragyogó példáját adta a Harm el-cég, melynek hatalmas gyártelepe Eszak-Franciaország Reims városának közelében, Val-des-Bois-ban volt. 1840-ben alapított itt Harmel Jakab József egy fonodát, mely szerény kezdetből, a tetterős és mélyen vallásos alapító kitartása és céltudatos munkája révén fejlődött naggyá. A gyárat idővel egy kis munkásváros vette körül; a házak legnagyobbrészt a gyártulajdonosok birtokában voltak; a három szobás, kertes házakat olcsón kaphatták bérbe a munkások. Ezek szerették munkaadójukat, aki mindig igazságosan bánt velük és mind anyagilag, mind lelkileg iparkodott emelni őket. Ezért nem voltak vallásellenesek, de vallásos életük a fagyponton állt. Vallási közöny és emberfélelem ülte meg a lelkeket. A teljes siker elérése 1884-benelhunyt öreg Harmel kiváló fiára, Leóra várt. Leó már hat éves korában "misézett" kis oltáránál; a "miséhez" a cukrozott bort a nagymama adta, ezt azonban mindig meg kellett feleznie a ministránssal. Később is vonzódott a papi pálya felé, de sok ima és gondolkodás után úgy látta, hogy Istennek tetsző dolgot tesz, ha atyja örökébe lép és apostola lesz munkásainak. Meg is házasodott és mindvégig példás családi életet élt. Sokat töprengett, hogyan haladhatna tovább az atyjától megkezdett úton; hogyan férkőzhetne közelebb munkásai leikéhez. Végre megtalálta a megoldást. Néhány szerzetes-nővért hívott meg a gyár betegjeinek ápolására és a munkások leányainak nevelésére; később az iskolatestvéreket is letelepítette a fiúk gondozására. Ez a tette átütő erejű volt. A gyermekek révén a nevelők lassanként hozzáférkőztek a munkások leikéhez. A nővérek először a nagyobb, aztán a kisebb leányok részére is alapítottak egyesületeket; az iskolatestvérek iskolán kívül is foglalkoztak a fiúkkal és egyesületekbe tömörítették őket. Ezek az egyesületek előkészítették a talajt a munkásegyesületek részére. Elsőnek alakult meg köztük a Szent József egyesület; ennek célja a vallási élet ápolásán kívül a tagok szociális képzése és a tisztességes szórakozás előmozdítása volt. Ez az egyesület később, az új állami törvénynek megfelelően, a munkások minden i- rányú érdekeit szolgáló egyesületek összefoglalója lett. A gyártulajdonos egyik beszédében világosan kifejezte, mily el
