A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)
1969-05-01 / 5. szám
10 De nem ez a rendkívüli a Szentírásban, nem ezt keressük benne elsősorban. A csodálatos e könyvekben az, hogy bár különböző emberek írták, akik más és más korszakban éltek, különféle helyeken laktak, más nyelven beszéltek, mégis összefüggő egészet alkottak. Egy igazságot hirdettek először csak homályosan, majd egyre világosabban. Ezt az igazságot kell nekünk felfedeznünk. Miről is van szó a Szenti rásban?-Abiblia ezerszer megismételt tanítása egy; az emberi történelem minden eseménye mögött ott van az Isten. Az egyes embernek és a népeknek élete nem a vak végzet játéka a földön, hanem a gondviselő Isten tervének mun- kálása. A birodalmak keletkezése és bukása mögött ott van egy még nagyobb hatalom, akitől minden függ, aki mindent az 0 tervének szolgálatába akar állítani. A Szentírásnak első része, amit Ószövetségnek nevezünk, elmondja egy nép történetét. Amásodik része, amit Új szövetségnek hívunk, bemutatja egy új nép keletkezését és rendeltetését. Amikor a Szentírást olvassuk és tanulmányozzuk, akkor nem az a c é lünk, hogy egy jelentéktelen ókori szemita nép kalandjaival ismerkedjünk meg. Ennél műveltebb, hatalmasabb népek váltogatták egymást az ókorban. Egyiptom, Babilon, Asszíria, Perzsia, a görög és római birodalom sokkal hatalmasabbat alkotott technikában, művészetben, kultúrában, gazdasági téren egyaránt. Ezt a népet, a Biblia népét, egyedülállóvá vallása tette. Izrael népe volt az egyetlen, mely úgy fogta fel a történelmet, saját történetét és a többi népek történetét, mint egy isteni terv fokozatos kibontakozását, megvalósulását. Ennek a tervnek végrehajtásához az emberszabadon hozzájárulhat, vagy ellene szegülhet. Ezt bizonyítja megrendítő módon Izrael története. Ezért mondja Sz. Pál; - "Mindazt, amit valaha megírtak, okulásunkra írták, hogy az írásból türelmet és vigasztalást merítsünk". (Rőm. 15,4.) Hogyan meríthetünk okulást a Szentírás olvasásából? - Egy hasonlattal megmagyarázom. A "Fekete-erdőtől a Feketetengerig" című színesfilm segítségével másfél óra alatt végigutazhatja anéző a közel 3 000 km hosszú Dunát. De ez a képzeletbeli utazás nem pótolja a valóságos utazást a Dunán 8 országon keresztül a forrástól a torkolatig. így vagyunk a Szentírás olvasással is,hiába olvassuk végig minden betűjét az elejétől a végéig, ha nem kapcsolódunk bele az események menetébe, nem veszünk tevékeny részt az