A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)
1969-01-01 / 1. szám
18 könyveiről. Tanulmányozhatjuk irodalmukat, művészetüket, törvény- hozásukat is, amelyeket szintén erősen befolyásolt vallási felfogásuk. Helyesen nevezik a vallást a történelem kulcsának. Amikor a 16. században az Indiában és Japánban misszionárius - kodé volt egyetemi tanár, Xavéri Ferenc beszámolt hosszú leveleiben Európában élő társainak a keleti népek vallásáról és életmódjáról, egész sereg követőre talált, a legműveltebb rétegekből, akik örömmel vállalkoztak arra, hogy ők is hirdessék az evangélium jó hírét ezeknek a nemzeteknek. Ma az emberiség kétharmada még mindig nem keresztény, s a mai nemzedéknek is bőven van alkalma arra, hogy Krisztus tanítását elvigye a világ minden tájára. Amás nemzetek vallásának megismerése ugyanakkor visszatart minket attól a tévedéstől, amelybe nemcsak a régi misszionáriusok, hanem még a mai világjárók is beleesnek, amikor azt hiszik, hogy semmi dicséretre méltót sem találnak más népekben s azt képzelik, hogy egyedül ők a művelődés hordozói. ALAPELVEK Amikor a világ vallásait tanulmányozzuk, nem szabad pusztán a külsőségekre hagyatkoznunk s a szertartások, vagy vallásos irodalom kutatásával megelégednünk. Ezek könnyen félrevezethetnek minket, hanem ismerjük azt a szellemet, lelkületet, amelyből fakadnak. Arra kell törekednünk, hogy behatoljunk a vallási fölfogás mélyére, a meglepően fogjuk tapasztalni, hogy a személyes Isten fogalma vezeti még azokat a népeket is, amelyek pedig külsőleg az istenségek ezreit, vagy millióit imádják. Ne gondoljuk, hogy ezek a számok túlzások, mert pl. Japánban nyolc millió istenséget tiszteltek Xavéri Sz. Ferenc idejében. Indiában többezer istenség részesült tiszteletben, mégis a hindu vallást az életet megőrző Istennek, Vishnunak személyes tisztelete jellemzi leginkább, úgy annyira, hogy ebben foglalható össze. Nagy különbség lehet az írástudatlan nép lélekből fakadó vallásossága és a gyakran Istennel nem törődő bölcselők vallása között is. Aki tehát csak az utóbbiak írásaiból igyekszik megismerni egy nép vallási fogalmait, ugyancsak téves következtetésekre juthat. így például a buddhista bölcselők egyik végletekbe menő ága teljesen tagadja Isten létezését és az életet a legnagyobb átoknak tekinti, és a léleknek a testből való kiszabadulását hirdeti a legfőbb jónak. Ez azonban nem a tömeg vallása, hanem csak a bölcselők egy részénekfel- fogása. A vallások tanulmányozói között két főirányt találunk. Az egyik
