A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)

1969-04-01 / 4. szám

23

♦ P. Baják Mihál y, S.J.

A Ml NAGYJAINK

A DÉL .AFRIKAI MISSZIÓ HŐSLELKŰ ÚTTÖRŐJE Frans De Sadeleer

(1844.1922)

Egyes szerzetesrendekben vannak a fölszentelt papokon kívül ún. segítő-testvérek is, akik magukat éppúgy, mint a papok, Istennek szentelik és rendesen anyagi természetű munkáikkal lehetővé, vagy legalábbis könnyebbé teszik a lelkipásztori munkákat. Ilyen segítőtestvér volt Jézus Társaságában De Sadeleer Ferenc is, akit elöljárói, saját ismételt kérésére, Dél-Afrikába küldtek. Ott, még az ottani missziók hős korában, harminc éven át oly ügyesen végezte, sőt részben vezette az úttörők nehéz és veszélyes munkáját, hogy neve belekerült a missziók történetébe.

Ferenc 1844-ben, december 9-én született a fiam and Lede -ben, a belgiumi Alost városka közelében. Szülei szegények voltak, atyja, anyja munkába járt és így a kis Ferkó nagyszüleihez került nevelésre. Később, 17 éves korában, egy vasárnap a pap szentbeszédében azt ajánlotta fiatal hallgatóinak, hogy ha nehézségük van az életpálya megválasztásában, kérj ék biz alom mai Sz. József közbenjárását. Ferenc hajlott a jó szóraj kilencnapi ájtatosságot végzett Sz. József tiszteletére. Ennek végeztével világos lett előtte; jezsuitánakkell lennie és így szolgálnia Istent, lehetőleg a pogány missziókban. Ebbe azonban atyja nem egyezett bele. De Ferenc kemény legény volt; a- mit egyszer elhatározott, abból nem engedett; - Ha 21 éves leszek, a törvény szerint magam választhatom meg életpályámat; akkor elmegyek, - mondta.

Egy ideig mint alkalmazott beszegődött az egyik jezsuita rendházba, aztán leszolgálta a katonai éveket. Időközben sokat imádkozott, hogy legyőzhesse atyja ellenállását és anyja könnyeit. A család egyik papbarátja sötét szülékkel festette előtte a jezsuita segítőtestvér nehéz életét. Nem számolt Ferenc vasakaratával. Ferenc