A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)

1969-04-01 / 4. szám

19 hozzájuk intézett kérdésekre nem válaszolnak. így akarják nemcsak éreztetni haragjukat, hanem visszafizetni környezetüknek az őket igazságtalanul érő bánásmódot, mellőzésüket, stb. Ez valóbannagyon hatásos eljárás és több szenvedést okozhatnak vele másoknak, mint­ha szavakban, vagy cselekedetekben fejezték volna ki haragjukat. kozásről van szó, hanem metsző éles- ségű szavakról, a- melyekkésként döf­nek a szívbe, s mé­lyebb sebet okoznak, mint a haragtól kiváltott durva szavak. A gúnyolódó nem emeli fel hangját, csendesen beszél, mintha teljesen uralkodna magán. De ki­fejezéséből látszik, hogy a harag adja ajkára a szavakat; - Termé­szetesen, te mindent jobban tudsz! - Te sosem tévedsz! - Te min­dent tökéletesen teszel! - Már rájöhettem volna, hogy mindig nekem kell engedni! - Az énkívánságom sohasem teljesülhet! - En rabszol­gaként dolgozom mindennap, s mit kapok érte? Semmit! - Mily bo­lond voltam, hogy veled házasodtam össze! - Csak magam at okolha­tom sorsomért!, stb. Gúnyos kifeje­zések. Nem ártatlantréfál­H á z sá rto sko dá s, zsém­beskedés. A haragnak egy másik csende­sebb, de nem kevésbé hatásos kifejezésmódja az állandó panaszkodás, a sérelmek felhánytorgatása, a sértődöttség és neheztelés ismételt kifejezése. Mind a férj, mind a feleség kifejezheti így haragját. Fel­ismerhetik eljárásukat a következő kifejezésekből; - Te nem adsz nekem elég pénzt! - Te feleslegesenköltekezel! - Ezerszer mondtam már, hogy... - Hányszor kértelek, hogy.. Állandó nézeteltérések. Apró-cseprő dolgokon is össze­vesznek például a házastársak, gyerekek. Először érvekkel pró­bálják igazolni saját álláspontju­kat, de a nyugodt hangból mind hangosabb beszédbe mennek át,

Next

/
Thumbnails
Contents