A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)

1969-04-01 / 4. szám

6

Az emlékező tehetség támogatására azonban már 5 000 évvel ezelőtt elkezdték a j e 1 k é p e s írást is. Ebből alakult ki évezredek folyamán a mai írásmód és betűrendszer. Az írás és olvasás azonban még szinte napjainkig kevés írástudó embernek kiváltsága volt. Kezdetben agyagtáblákra, kőre, fára vésték írásaikat az emberek. Később az egyiptomiak feltalálták, hogy a papirus rostjaira, vagy cserzett állati bőrre is lehet írni.

Mi köze van mindennek az Isteni válaszokhoz, kijelentésekhez? így értjük csak m eg, hogy az Isteni üzenetek hogyan maradtak ránk, hogyan jutottak el hozzánk. Eleinte szájról szájra, nemzedékről nemzedékre, élőszóval adták tovább Isten nagy tetteinek, közbelépésének történetét, és az 0 üzeneteit, tanítását. Majd feljegyezték agyag és kőtáblákra, később papirus vagybőrtekercsekre. Az így keletkezett könyvet görögül Biblia Hagia-nak, magyarul szent könyvnek, szenti rásnak nevezték el.

Ha régi írásokról van sző, nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az írott szövegek átadása az utódoknak állandó másolással történt. A legtöbb régi írás ugyanis idővel elpusztult, és csak a másolatok tanúskodnak létezésükről. Az Isten szavát, nagy tetteinek történetét tehát eleinte szájról szájra adták, majd leírták és ezt az írást másolták az egymást váltó nemzedékek évszázadokon keresztül. Ma is van e másolatokból vagy 10 000, ami páratlan jelenség, mert az ókor leghíresebb műveiből csak néhány száz kézzel írott másolat m aradt fenn.

De azt mondhatja valaki, hogy a sok másolás következtében az eredeti szöveget meg is változtathatták a másolók, hozzáadhattak, elvehettek belőle. Hogy megállapítsák milyen változásokon ment keresztül a Szentírás az évszázadok folyamán, külön biblikus kutató intézetek alakultak. Ezek a modern tudomány eszközeinek segítségével összehasonlítják a föld különböző tájain talált másolatokat és keresik az eltéréseket. E kutatás alapján megállapították, hogy semmiféle lényeges eltérés nem történt a másolás következtében. A különböző századokból származó másolatok mind megegyeznek. Néha véletlen felfedezés is a tudósok segítségére jön. 1947-ben például a Holt-tenger partján egy barlangban fémdobozokat találtak, amelyek a biblia néhány könyvének szövegét tartalmazták. Ez a legrégibb kézirat, amit a Szentírásról találtak. Az egyik 2 200 éves írás Izaiás próféta könyvének másolata, a másik Mózes könyvének néhány részletét tartalmazza. Miután összehasonlították ezeket a legrégibb szövegeket azzal, amivel mi rendelkezünk,