A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)
1969-03-01 / 3. szám
46 Szicíliától Norvégiáig, Írországtól a Kárpátokig tartották magasra a hit fáklyáját, vitatkoztak az egyetemeken koruk tévtanításaival, ismerkedtek az arab bölcselőkön keresztül Arisztotelésznek a valóságot megragadó higgadt bölcseletével, neveltek szavukkal, írásaikkal, szabályzatukkal szenteket, mint IV. Béla magyar király leányát, Ar- pádházi Szent Margitot és a középkor legnagyobb nőszentjét, a pápát a francia király megalázó befolyása elól felszabadító, őt Avignonból Rómába visszahozó Szienai Szent Katalint. Ez a domonkos rend pár éve (1966) ünnepelte 750. évfordulóját annak, hogy jóvá hagyták. Szent Domonkos, aki e rendet alapította a spanyolországi Cala- ruega-ban született 1170-ben. Hét éves korától pap nagybátyja nevelte. A felserdült fiú később 10 éven át a palenciai egyetemen a bölcseletet és a hittudományt tanulta. 25 éves korában szentelték pappá. A nagy tudású és életszentségével kitűnő fiatal pap püspökét, mint kanonok segítette, őt diplomáciai küldetéseire is elkísérte. Egy ilyen utazás alkalmával került kapcsolatba Dél-Franciaországban az albiak eretnekségének a megszüntetésén tanácskozó pápai követekkel. Azonnal felismerte, hogy a tévtanok veszélyével csak feddhetetlen életű hithirdetők és buzgó népnevelő munka veheti fel a harcot. Püspökével együtt nyomban prédikálni kezdett. Szentbeszédeiben-mondhatjuk templomban nagy tömeg előtt tartott hittanórák voltak ezek - az albiak által hirdetett tévedésekkel szemben a katolikus hitrendszer igazságait fejtette ki. Prouille-benotthont alapított a hitükben veszélyeztetett lányok számára. Ez az otthon hamarosan női kolostorrá alakult át és lett elindítója a domonkos rend női ágának. A fiatal spanyol pap hét éven át hihetetlen szenvedésekés megaláztatásokközött igyekezett megtisztítani a népet a vallási téveszmétől. Ebben az időben kezdte terjeszteni a szentolvasó imádságot. Hittanóráinak a tanítását a szentolvasó imádságonkeresztül gyökereztette meg a lelkekben abban a korban, amelyben az eszmeterjesztés és népnevelés szinte e- gyedüli eszköze az élő szó, ill. a képzőművészeti ábrázolás, fóruma pedig a templom volt. 1215-ben érlelődött meg lelkében a terv, hogy társakat toboroz maga mellé, szerzetesrendet alapít. Toulouse-ban e célra egy jótevőtől házat kapott, püspöke is támogatta. így jött Rómába, hogy a pápa jóváhagyását elnyerje. A pápa jóváhagyta az alapítást, de a IV. Lateráni zsinat szellemének megfelelően arra utasította Domonkost, hogy a már meglévő szerzetesrendek szabályzatai közül válasszonki egyet és írja elő követőinek. Ekkor találkozott a 13. század másik nagy szentjével, Assziszi Szent Ferenccel, Toulouse-bavisszatérve templomot kapott püspökétől és emellett megszervezte elsőkolostorát.
