A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)
1969-03-01 / 3. szám
31 r\loLjnnann János ■találnnányo Az egyszerű szemlélő lélegzete is eláll, amikor egy bonyolult szerkezetű gépet lát, amely különféle munkákat a leggyorsabban és a legpontosabban végez. Az igazi csodálkozás azonban a filmeken látható robotember látásakor kezdődik. Olyan, legalábbis ahhoz hasonló a valóságban is létezik. "Elektronikus agy", vagy "gondolkozó gép" a neve. Úgy dolgozik,mint egy betanított gyári munkás, de teljesítménye összehasonlíthatatlanul nagyobb. Ennek a gépcsodának legnagyobb mestere Neumann János magyar zsidó volt. Neumann Budapesten született. Huszonhárom éves korában szerezte meg a doktorátust az egyik legnehezebb tárgyból; matematikából. Rövid ideig európai egyetemeken tanított. 1930-ban költözött Amerikába. Fáradhatatlanul dolgozott. Különös gyakorlati érzéke volt. Amit elméleti síkon felfedezett, azt mindjárt bele is építette gépébe. Neumann "gondolkozó gépe" Amerika féltve őrzött katonai titkává lett. Ennek a gépnek nem az a kiválósága, hogy kétezer szorzási műveletet tud egy másodperc alatt elvégezni, hanem, hogy a Neuman által felfedezett elv; az esélyek elmélete alapján dolgozik. A kimutatott eredmény azt a hatást kelti, hogy a gép valóságosan gondolkozik, jövendöl. Ez pedig látszólag diadalt jelent a materialisták számára. Ha van olyan gép, amely az emberéhez hasonló cselekedetre képes, akkor az ember is csak gép. Ez a következtetés pedig kioltja a hitet, megöli a lelket és megszünteti az erkölcsi felelősséget. Az ilyen zsákutcába jutott gondolkodókat maga Neumann cáfol// ja meg. O soha nem gondolt arra, hogy mindent anyagi erők működésével magyarázzon. Ellenkezőleg? legzseniálisabb felfedezései közben is elmélyedve foglalkozott vallási kérdésekkel. Röviddel Amerikába való érkezése utánkatolikussá lett. Vallása gyakorlása egyáltalán nem volt útjában tudományos munkásságának. Főleg az 1933-tól 1943-ig végzettmatematikai elméletek felállításáért tartják egyesek Einstein után a legnagyobb számtantudósnak.
