A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)

1969-03-01 / 3. szám

14

barátok", nyomtatásban is megjelent. Ebben éles támadást intézett a katolikus egyház intézményei ellen; mégis díjat nyert kiváló stílusa miatt. Több francia regényt lefordított magyarra. Első sikerei a szépirodalom rendszeres művelésére serkentették; nagy tervei teljesedésbe is mentek, de egészen másként, mint ahogy az tő akkor gondolta.

A család egyik jő ismerőse, egy egri kanonok, rábírta aprotes- táns fiatal embert, hogy tanulmányozza a katolikus egyház tanítását és történetét. A híres Ravignan hitvédő művei is kezébe jutottak. Előítéletei lassan szertefoszlottak, járogatni kezdett katolikus istentiszteletekre és egy szép napon világos lett előtte; katolikussá, sőt jezsuitává kell lenned! Találkozása a rend egyik legkiválóbb tagjával, P. Beckx-szel, a későbbi generálissal, csak megerősítette hivatásában. Beckx azért járt akkor Magyarországon, hogy tárgyaljon a prímással a jezsuitáknak hazánkba való visszatelepítéséről.

Rosty 1852. december 24-én boldogan készült a katolikus hitvallás letételére, amikor egészen váratlanul édesanyja lépett be szobájába két rokona kíséretében. Megkezdődött a kemény harc a szív és a kegyelem közt. Úgy látszik, anyja még azt a kijelentést is tette, hogy ha katolikus lesz, nem lesz tovább az ő fia. És győzött a kegyelem, győzött az ifjú Rosty kemény állhatatossága. De a hitvallás letételét a közbejött látogatás miatt egy napra el kellett halasztani; Sz. István vértanú ünnepén tette azt le a prímás előtt. Mivel a jezsuiták újoncháza még nem nyűt meg, a prímás egyelőre felvette őt az esztergomi szemináriumba.

1853. augusztus 10. volt az az emlékezetes nap, amikor a jezsuita rend visszaállítása után az első magyar átlépte a nagyszombati újoncház küszöbét. Remekbe faragott cicerói latin beszéddel akarta az osztrák rektortköszönteni. Még be sem fejezte az első körmondatot, a rektor félbeszakította; - Jól van, fiam, ezt majd elmondjamás- kor; de most menjünk az ebédlőbe, mert a hosszú útonbizonyárameg- éhezett... - Rostyra nem éppen buzdítólag hatott a hideg zuhany. Vacsora után így szólt kísérőjéhez: - Azt hittem, a jezsuiták jobban megbecsülik alatinékesszőlást... - Kísérője azzal vigasztalta; lesz még elég alkalma kitüntetnie magát az ékesszólásban. Es ebben nagyon igaza lett. Tíz nap múlva, Sz. István király ünnepén, vette föl Rosty a rend ruháját.

Egy évi bölcseleti tanulmány után elöljárói akalksburgi nevelő- intézetbe küldték, hogy mint szakasz-felügyelő segédkezzen a nevelésben. Itt írta meg szabadidejében a Sz. István c. színdarabot, a- melyet később, 1860-ban elő is adtak, majd Apponyi gróf bőkezűsé