A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)
1969-03-01 / 3. szám
8 Ezek a nyugati kultúrától elmaradt néptörzsek értelmileg azonban egyáltalán nem elmaradottak, sőt saját műveltségi körük is elég fejlett lehet, beleértve vallásukat is. Az a vélemény, hogy közülük egyes törzsek teljesen vallástalanok, félreértésnek, illetve nyelvük meg nem értésének és az idegenektől való félrehúzódásuknak tulajdonítható. Csak miután hosszú ideig él velük valaki, akkor tárják fel előtte vallási titkaikat. Egyes törzsek vallásossága annyira bensőséges és szellemi, hogy külső szertartásokat nemigen használnak. Ez is félreértésre adott alkalmat azoknak, akik nem kerültek igazán közeli kapcsolatba velük. Az elmaradott népek vallásának legjellemzőbb vonása az egy istenhit. Mindegyik hisz valamilyenlegfelsőbb Lényben, Amelyiktörzsnél a többistenhit jelentkezik, azoknál kimutatható, hogy ez aránylag újkeletű elkorcsosulás következménye. Az egyik afrikai törzsnél (ewe) gyakoriak az ilyen imák: - Isten, kérlek, segíts meg engem! - Vagy hálaadásként: - Jó az Isten! - Akit hamisan vádolnak, így kiált fel: - Isten ismeri lelkemet! - A halál közeledtekor felfohászkodnak: - Isten, könyörülj rajtam ! - Az elhunytakat sirató hozzátartozókat így vigasztalják; - Isten szólította őt magához! -Reggel, este Istenhez emelik gondolataikat. Az egyik főnök szerint: - Az, aki reggel Isten nevének kiejtése nélkül kel föl, nem ember, hanem állat! - Az egyszerű emberek megelégszenek Istennek ily szellemi imádásával. Szobrokkal nem ábrázolják Istenüket, sem szertartásokat nem mutatnak be nekik. Más afrikai törzsek hisznek ugyan Istenben, de csak akkor fordulnak hozzá, amikor nagy veszélyben vannak. Nem gondolják, hogy Isten érdeklődik életük minden mozzanata iránt. Ez szerintük a jó és a rossz szellemekhatáskörébe tartozik s azért étel s ital-áldozataikkal igyekeznek elnyerni kegyeiket és elhárítani haragjukat. Kis kunyhókat is építenek a szellemek számára a falu határában. Ilyen szel- lemeklehetnek az elhunytak szellemei, vagy pedig az emberekfelett álló jó és rossz szellemek, akiket azonban nem azonosítanak az Istennel. Ezek a felsőbb szellemek irányítják szerintük az esőt, szárazságot, éhínséget, időjárást és a hegyekben, vízesésekben, folyók partján, oroszlánokban, leopárdokban, kígyókban és nagy fákban laknak. A Legfelsőbb Lényről általában a világ minden táján azt tartják, hogy az égben lakik, örök, mindent tud, és nagyon hatalmas, de sohasem él vissza hatalmával. Teljesen szabadon cselekszik s O az erkölcsi törvény szerzője. Nemcsak ebben az életben büntet és jutalmaz megpróbáltatásokkal, vagy jóléttel, hanem a síron túli életbenis.
