A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)

1969-03-01 / 3. szám

AZ «ŐSEMBER

* t ä t i / Az sz^z évben, s főleg az

* CT>r-\ utóbbi harmincban számtalan adatra bukkantak rá az ásatások révén az emberiség őskorát kutató tudósok. Ősrégi sírokat tártak fel, barlangokban az ősember általké- szített rajzokra, szerszámokra bukkantak. Ezekből igyekeztek megállapítani a kőkorszakbeli ember műveltségi fokát, életmódját, vallást illető felfogását. 20-30 000 évre visszamenőleg meg tudják állapítani az emberi, vagy állati csontok életkorát, széntartalmuk vizsgálatával. Ezen túl már teljesen bizonytalanok az életkorra vonatkozó becslések. Ugyancsak tág teret engednek a képzeletnek a csontok alapjánkészített szobrok és festmények, amelyekkel az ősember külsejét és életmódját jelenítik meg.

A Neander-völgyi (Neanderthal, Düsseldorf közelében, Németország) ember életéből csak a csontok és szerszámok maradtak fenn, művészi alkotásokazonbannem. A feltárt sírok azonban arról tanúskodnak, hogy szertartásosan temették el halottaikat. A halottak mellé ételeket helyeztek el, amiből a tudósok arra következtetnek, hogy az ősembermár hitt a túlvilági életben, mert az ételek bizonyára út- ravalóul szolgáltak a lélek számára.

Egy artézi forrás körül épített ősrégi emlékműből pedig arra következtetett egy kutató, hogy a forrás istenének mutattak be ott áldozatot az ősemberek.

P. Kővári Káról y,

S.J.

A VALLÁSOK TÖRTÉNETE