A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)

1969-01-01 / 1. szám

P. Király István, S.J.

9

M li h líi ^ ?

Kevesen merik bevallani azt, amit egy mérnök mondott a papjának; - "Én tudós vagyok a szakmámban, de nem sokat tudok az Istenről. Vallási ismeretem annyi, mint amennyi elsőáldozó koromban volt. Ön a hittudomány szakembere, jöjjön el hozzánk és beszéljen nekünk az Istenről".

Vajona mi vallási ismereteink gyarapodtak-e azóta, hogy kinőttünk a gyerekcipőből? Vagy hittani szempontból megmaradtunk talán az elemiiskolás fokon? Nem csoda ennek következtében, hogy gyakran tele vagyunk kételyekkel, megoldatlan vallási problémákkal, sokszor szégyenletes tudatlansággal a hitigazságok területén.

Azt mondhatja erre valaki: - "Mi szükségünk van vallási ismeretekre? Hiszen minden vallás az emberi gyengeség következménye a természet és az emberi elnyomás elleni harcban. Mivel a primitív ember nem ismerte a természet titkait, ezért magyarázatot keresett rá és kitalálta az istenek, szellemek világát. A gazdasági síkon pedig az igazságtalan gazdasági rend miatt az emberek nagy része ki volt zárva a földi javakból és minden reményüket elvesztették, hogy valaha is megszerezhetik azokat. Elkeseredésükben földöntúli boldogságról kezdtek álmodozni, amit az istenek biztosítanak majd számukra. A gazdagok ezt az érzelmet rendszeresen kihasználták, hogy megőrizzék vagyonukat, hatalmukat a szegények kárára". - "Ezért a tudomány haladásával és a dolgozó nép felszabadításával a vallás is el fog tűnni. Minél tanultabb az ember, minél függetlenebb minden elnyomástól, annál kevésbé vallásos" - mondják egyesek.

Akik felületesen nézik az emberek életét, azok igazat is adnak az ilyen állításoknak. Ha körülnézünk a mai világban keleten éppúgy, mint nyugaton a technika haladásával, mintha csökkenne az emberek vallásos éhsége is.

Az emberiség legnagyobb gondolkodói azonban már egy évszázada hirdetik, hogy valamennyi fontos közéleti kérdés mélyén vallási kérdés rejtőzik. A vallástól függetlenített kultúra és társadalom elT