A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)

1968-02-01 / 2. szám

43 "Uraim - szólt hozzájuk - nem kételkedem abban, hogy ottho­nukban a hitetlenség, vagy legalábbis a kétely szelleme uralkodik. Egyébként észrevennék, hogy nekünk keresztényeknek mily fájdalmat okoznak, amikor megvetéssel és gúnyolódva beszélnek olyan dolgok­ról, amelyek számunkra szentek. Olyan módon viselkednek, mint azok, akik Urunkat Jézus Krisztust kigúnyolták és megvetéssel illet­ték, a korbácsolás és a keresztre feszítés közben. Vagy mintha anyánkon mulatnának durva módon. Tudjuk, hogy Önök nem tennék meg ezt, mint ahogy mi sem volnánk erre képesek Önökkel szemben. Kérjük azért Önöket, tartsák ugyanolyan tiszteletben a mi nézetünket, mint ahogy elvár ják tőlünk, hogy az általános udvariasság szellemé­ben mi is tiszteletben tartsuk az Önökét". Az egyik jelenlevő egész életére szóló mély benyomásként em­lítette később ezt az esetet. Csodálta Frigyes képességét, amellyel tiszteletet tudott biztosítani a vallás számára anélkül, hogy megbán­totta volna azokat, akiket korholt. Frigyes később is számtalan jelét adta ennek a képességének, és miközben porrá zúzta ellenfeleinek álláspontját, megnyerte barátságukat, vagy legalábbis kiváltotta cso­dálatukat. így kezdte Frigyes megvalósítani a Szent Bona ventura templom­ban tett elhatározását: - Habozás nélkül megteszek mindent, amire Isten szolgálatában szükség lesz! Ebben az időben kezdték meg az új szocialista irány követői lyo­ni propaganda hadjáratukat. A tereken összegyülemlett hallgatóság­nak ígérgették a földi paradicsomot. A kereszténységről tapintato­san azt hirdették, hogy az megfelelő lehetett az elmúlt századokban, de teljesen képtelen megoldani a mai világ nehézségeit. A megváltást az ő tanításuk fogja hozni, mert ők a haladás hívei, akik testvérisé­get és társadalmi igazságosságot hirdetnek. Ók majd részesedést biztosítanak termelésük gyümölcseiből is. Látszólagos szelíd eljárásuk veszélyesebb volt a kereszténység­re, mint a hitetlenek heves és keserű vádjai. Lekicsinylésükkel ugyanis a vallás elhanyagolására indították a tömegeket, míg a táma­dás védekezést váltott ki bennük. Frigyes meghallgatott egy ilyen propaganda szónokot. Őt nem vezette félre a szelíd modor, felismerte a tan veszélyességét és el­határozta, hogy válaszolni fog neki. Az egész éjszakát írással töl­tötte; s másnap, mielőtt az ügyvédi irodába ment, bevitte a cikket az egyik lyoni napilapnak, amely az új irányzatot támogatta. A lap hűségesen leközölte a cikket, s noha a szerkesztő megígérte, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents