A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)

1968-02-01 / 2. szám

17

zát látta, amint falai meginganak. Mintha roppant teher nyomta volna le a tetőgerendákat, falain tövig nyíló rések támadtak és ahol a falak az iszonyú nyomásnak már-már engedtek, 3-4 szürkekám- zsás koldusalak vetette neki vállát a falnak, hogy az istenháza pusztulását megakadályozza. Assisi Ferencre és társaira ismert bennük. Kiáltani akart, hogy csak tartsák, amikor levegő után kapkodva álmából felriadt, és verejtékes homlokát kezefejével megtörölte. Ezért kellett azonnal előkeríteni a rendje jóváhagyását kérő koldust és szentet.

Előteremteni, de honnan? A trinitáriusok azt állítják, hogyná- luk, közelebbről meghatározva, a kórházuk alatti zarándokszálláson húzta meg magát Francesco. Erről a trinitárius kórházról már írtunk korábban. Nem maradt belőle más, csak a kapuja. Nos, a dolog nem olyan biztos. Először is a Poverello nem 1209. tavaszán jött e- lőször az örök városba. Már négy évvel korábban mint zarándok végigjárta Róma templomait. A régi Szent Péter bazilikát is fölkereste. Mégis botránkozott azon, hogy a hívek általában milyen szűkmarkúak az apostolfejedelem sírjánál. Az volt a szokás, hogy az ún. kon- fesszió ablakán ki-ki bedobta adományát Szent Péter sírjára. De a rómaiak ugyancsakmegnézték, hogy mi akad ujjuk közé, amikor zsebükben fillérek után keresgéltek. Az assisi-i posztókereskedő fia felháborodott a rómaiak fukarságán és hogy a nagylelkűségre példát mutasson, teli erszényét mindenestül az árván pislogó fillérek közé dobta. Ilyen és hasonló gesztusai késztették apját, a gazdag polgárt arra, hogy fiát az örökségből kitagadja, a fiút viszont arra, hogy mindenről lemondva a szegénység úrnőjével jegyezze el magát.

Assisi Szent Ferenc "nagy legendája" szerint III. Ince szolgái a szentet a Szent Antal apátról elnevezett kórházban találták meg. Viszont egy másik hagyomány szerint Graziano Frangipani özvegye fogadta volna be palotájának éppen abba a tornyába, amely ma egyedül látható a Circus Maximus kocsiversenypályájának a kanyarában.

Tizenöt évvel ezelőtt a Circus Maximus helye, a Palatinus palotaromjai és az Aventinus villanegyede között, amolyan kisebb sivatag volt. Mintha a város nem tudta volna, hogy mit is kezdjen evvel a félkilométer hosszú térrel. Ma oldalán leánder bokrok virágoznak, közepén fiatal ciprusok jelzik, hogy merre volt a célpont a"me- ta", merre a forduló. Ahol valamikor ouadrigák akasztották össze tengelyüket - ahogyan a Ben Húr, ki tudja hány filmváltozatában a múltat akarták megeleveníteni,-ma kisdiákok futballoznak. Éles kiáltásaikat hallva sem jut senkinek sem eszébe, hogy itt 2000 évve! ezelőtt 300 000 ember üvöltése kísérte a zöld és kék szalaggaldíszí-