A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)
1968-02-01 / 2. szám
II gukat. Itt nyugaton a katolikus világ igen nagy hittani irodalommal rendelkezik; könnyen megtalálhatjuk azt, ami nekünk szükséges. Volta Sándorról, a nagy fizikusról olvassuk, hogy kiváltképpen járatos volt a hitvédelmi kérdésekben. Fontos elfoglaltsága mellett időt talált mindig a legfontosabbra is. Isten kegyelme különösen fogja gyarapítani hitünket, ha azon fáradozunk, hogy másokat is mege rős ítsünk hitükben, vagy megnyerjünk a hitnek. Néha egy-két helyén való szó, bátorítás, föl- világosítás, vallásos iratok terjesztése, a kát. akcióban való buzgó munka, a hitért való hálánknak legjobb kifejezői és leesdői Isten kegyelmének. Az említett Volta Sándorról azt is olvassuk, hogy másokat is iparkodott a hitben megerősíteni; még azt is megtette, hogy ünnepnapokon du. a gyermekeknek a katekizmust magyarázta a templomban. A hit Isten nagy kegyajándéka. Az ő fölvilágosító kegyelmére van szükségünk, hogy a hit előfeltételeinek, Isten létének és a kinyilatkoztatás tényének bizonyítékai a megfelelő biztosságot és akarati közreműködést létrehozzanak lelkűnkben. Hogy a bizonyítékok valóban meggyőzzenek bennünket; hogy a hittitkok tartalmát helyesen fölfogjuk, ha mikéntjét talán nem is vagyunk képesek megértem. Az isteni kegyelemnek kell akaratunkat támogatnia, hogy készséges legyen a meghódolásra Isten tekintélye előtt. Ezért naponkint kell imádkoznunk a hitért. Sokszor kérjük az Urat az apostolokkal; "Uram, növeld bennünk a hitet". (Lk. 17, 5.) GYERMEKÉSSZEL J( Márton Lajosnak, a hajdani Zászlónk aranykezű ésme- legszívű rajzművészének nagy családja volt. Mint az orgonasípok nőttek gyermekei. Egy alkólómmal ebéd előtt imádkoztak. Valamennyien állva. Az asztalon tálak ésazokból ízes illatok áradnak. 5 az imádkozó gyermekajkak nem akadályozzák a gyermekszemeket bel elesni a tálba, mi jó van ebédre. A legkisebb fiú valamit látott, valamit,amitő nem szeretett, de nagyon jól tudta, hogy mégis meg kell ennie.- Édes Jézus, légy vendégünk, áldd meg, amit adtál nekünk, - ez volt az ebéd előtti megszokott ima. De a kicsi ma mindnyájukat túlharsogva így imádkozotti • Édes Jézus, légy vendégünk, edd meg, amit adtál nekünk. - Amen.
