A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)

1968-12-01 / 12. szám

40 ©i?!?®®© 'J323MA aau» saisiF Béky Gellert, S.J. I H, @k®ís©8í£í Csak idő kérdése volt, mikor ke­rül halálos összecsapásra a dolog Jézus és a farizeusok között. A fa­rizeusok tudták, hogy Jézus szeretné, ha ők is hinnének benne. Meg az sem volt titok előttük, hogy a Mester keményen elítélte hitetlen­ségüket, sőt még felelőssé is teszi őket az esetleges következménye­kért. Jézus szokása szerint most is példabeszédekben mondotta el gon­dolatait: - Volt egy gazdaember, aki szőlőt ültetett. Bekerítette sö­vénnyel, belül pedig taposógödröt ásott és őrtornyot épített. Aztán bérbe adta szőlőmunkásoknak és elutazott messzire. Amikor eljött a szüret, elküldte szolgáit a szőlőmunkásokhoz, hogy beszedjék a ter­mést. Ám a szőlőmunkások nekiestek a szolgáknak; az egyiket meg­verték, a másikat megölték, a harmadikat megkövezték. Erre más szolgákat küldött, többet, mint előbb. Azokkal ugyanúgy bántak. Végre fiát küldte hozzájuk, mert azt gondolta: a Fiamat csakbe­csülni fogják. A szőlőmunkások azonban a fiú láttára így biztatták egymást: Itt az örökös! Rajta, öljük meg és miénk lesz öröksége. Nekiestek tehát, kidobták a szőlőből és megölték. Amikor eljön a szőlő ura, vajon mit tesz a szőlőmunkásokkal? A gonoszokkal el fog bánni, felelték és szőlejét más szőlőmun­kásoknak adja bérbe, akik idejében beszolgáltatják a termést. Jézus így szólt hozzájuk: - Sohasem olvastátok az írásokban: A kő, mit az építők megvetettek, szegletkővé lett. Az Ur művelte eze­ket, csodálatos szemünkelőtt, amit cselekedett. Ezért mondom nek­tek; Elveszítitek Isten országát és olyan nép kapja meg, mely meg­tenni gyümölcsét. Mindaz, aki erre a kőre esik, összezúzza magát, akire viszont rázuhan, azt szétmorzsolja. (Máté 21, 33-44.)

Next

/
Thumbnails
Contents