A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)

1968-01-01 / 1. szám

5 Ahogy szürke napjaim egybekuszált halma fölött az áhítat em­berének Angyali Üdvözletét nézegettem, lassanként úgy tűnt, hogy szerencsés ember vagyok. Kiderült, hogy élek; kaptam valamit, a- mihez még jogom sincsen. Aztán, hogy életem másik felében járok már és csak egyszer voltam beteg. Akkor is szorgos kezek össze­szedtek, már előbb építettek kórházat, hogy odavihessenek, az or­vosok tudománya is elért oda, hogy kiszakadt gyomromat befoltozzák. Öt nap múlva enyém volt újra az egészség, a nappali öntudat, éjszakai nyugalom, a napfény, munkaasztalom, emberek társasága, a rám- bízott feladatok. Es mennyi velem szembefutó hétköznap a kalendá­rium lapjairól! A Szent Szűz pedig itt ül áhítattal, előrehajolva, imakönnyvel a térdén. A szárnyas angyal tisztelettel hajlik feléje és piros ajkai­ról sugárzó igék szállnak. Biztosan az Üdvözlégy három sora. Úgy áradnak, mint a nap melege télen, mint az öröm fénye mindig. Örül­ni kell és alázattal tisztelni az életet - izeni a kép lelki áhítata, - és Istent, aki ilyen csodákkal lép közénk... ! Mohamet! Svédországban Egy algíri 24 éves fiú megszökött az ottani forradalomöldök- léseiből s Európába jött. Csak úgy, papírok nélkül. Egy csomó európai országon keresztül törvénytelenül, végre Svédországba került 1966 janu­árjában. Itt aztán rendőrkézre került. A vidéki rendőrség lezárta, mert ez a kötelessége a törvények szerint. A sok íróasztal mellől aztán meg is jött az utasítást mivel az illető semmi papírral nem tudja igazolni, hogy hazájában üldözésnek van kitéve, politikai menedéket nem kaphat, vissza kell küldeni Afrikába, régi hazájába. Ettől azonban Mohamed Me­nőd • így hívják a fiatalembert - irtózott. Mikor tudtára adták a végzést, öngyilkosságot akart elkövetni, de ebben, az utolsó percben egy magyar menekült megakadályozta ott a rendőrségi fogdában, az odasiető svéd rendőr segítségével. Mertazavidéki magyar menekült - nevezzük egye­lőre Szultánnak, mert nevét nem akarja nyilvánosság elé vinni - mikor megtudta, hogy egy menekültet vissza akarnak toloncolni, részvétre ger­jedt iránta és segítő akcióba kezdett. Ruhát, jobb élelmet szerzeti szá­mára s bár semmiféle nyelven sem tudott az afrikaival beszélni, azért háta felebaráti szeretet nyelvén beszélt velet cselekedett. Alive/ min-

Next

/
Thumbnails
Contents