A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)
1968-12-01 / 12. szám
10 már készítik a zárakat, akasztják a függönyöket, szögezik az ablaktáblákat, és minden parányi részt betömnek az ajtókon, nehogy valahol még besurranhasson ez a szállást kereső világosság. Még nem látják a csillagot. Még csak a hiányát tudják. Betlehemben úgy járnak-kelnek most az emberek, mint akik elgurult pénzüket keresik, egyre a földet vizslatva, csakhogy véletlenül föl ne nézzenek és meg ne lássák a csillag hiányát. Különben is sok a dolguk. Az udvarokban mindenütt táblákat festenek, nagy betűkkel mázolják rá a táblákra; "Megtelt". Őrséget szerveznek, hogy ha föltűnnék a vándorló Világosság, gyorsan jelet kapjanak és kiakasszák kapujukra a táblát. A magzatokat pedig, ha netán "fölujjonganának", inkább sietve elfojtják, még mielőtt Heródes katonái fölnégye lik őket. De a Sugár, aki azért küldetett, "hogy világítson a sötétségben, és lépteinket a békesség útjára vezesse", - a Sugár mégis jön, közeledik, gyönge gyermekké zsugorodva, hogy ne féljenek tőle Betlehemben, és próbálgatva már ezt a kisded, gyermeki alakját, hogy a Pusztában a bárányok fölneszeinek, mintha gyermeki sírást hallanának, vagy egy fázós bárány nyöszörgését hallanák; és a Puszta vadjai is mind fölfigyelnek, jobban, mint a Pusztában Kiáltó szavára, mert ez a kiáltás olyan, mint egy sújtó ököl, mint egy feléjük lökött dárda, amitől bújni kell, sziklák odújába, bozót sűrűjébe, ez az ártatlan báránysírás, galambnyöszörgés, csecsemőgögicsélés viszont hívja őket, olyan szelídséggel, hogy ádázul meg kell vetniük a lábukat és teljes erejükből bele kell kapaszkodniuk a földbe, nehogy odafussanak, ahonnét ez a hang szól, megkeressék ezt a kisded szólót, betakarják ordas bundájukkal és melengetni kezdjék érdes leheletükkel. Míg Betlehemben, mely pedig "éppen nem a legkisebb", mert arra hivatott, hogy szállása legyen a Világosságnak, a tiltó táblákat akasztják a szállások kapujára. De a Mágusok, a Bölcsek már látják a csillag fényét, Ők azok, akik tudják, mert magukba néznek, hogy ha fölnéznek, meglátjákma- guk fölött vagy a Csillagot, vagy a Csillag hiányát. S ahol a Csillag hiánya látszik, ott előbb-utóbb megjelenik a Csillag. Megjelenik és elindul, hogy az utat mutassa Betlehembe. Akkor a bölcsek elindulnak, viszik az aranyat, tömjént, mirrhát, hogy ne üres kézzel köszöntsék azt, akinek semmije sincs és rongyokban, szalmán mindenét tőlünk várja. Még a szenvedés keserű mirrháját is. Abölcsek minden este kiállnak a házuk elé és fölnéznek az égre,
