A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)

1968-11-01 / 11. szám

28 volna elfogadni a felnőtteket, ha azokmagatartásukban és szavukban következetesebbek lennének. Pl. a véleménykutatás vezetőivel tisz­telettel és rokonszenvvel bántak, ugyanis azonnal meglátták, hogy a véleménykutatók bizalmukkal nem akarnak saját javukra visszaélni. Nem tudják, hogy mi a szeretet, de ennek ellenére szeretetre vágya­koznak. Azt is érzik, hogy szeretetigényüket csak közösség tudja ki­elégíteni. Ha megmutatnák nekik gyakorlatban is, hogy a keresztény­ség a szeretet közössége, megértenék, hogy a lelkűkben lévő üres­séget a kereszténységben föllelhető, élő, teljes és nagylelkű szere­tet be tudja tölteni. Az is jellemző, hogy amikor a kérdőíven a val­lásproblémájával kerültek szembe, tudatossá lett a legtöbben, hogy itt egészen személyi dologról van szó, valami olyanról, ami a sze­mélyiséggel legmélyebben összefügg. Egyesek igen lakonikusan vá­laszoltak; válaszuk szinte vádként emelte ki bizonytalanságukat, ill. belső konfliktusukat. Mások a szociológusnak szegezték a kérdést; - "és maga miként vélekedik a vallásról?" Mások viszont úgy fogad­ták a kérdést, mint figyelmeztetőt, hogy evvel a problémával alapo­san szembe kell nézniük. Ernesto Ramacciotti professzor szociológai jelentését így zár­ja: - Az általunk megkérdezett fiatalok mind mutatták, hogy mögöt­tük ott áll az Isten. Bárcsak sikerülne megtalálniuk Benne egziszten­ciájuk és jövőjük valamennyi problémájának a megoldását. Ezt kí­vánjuk az örök város ifjúságának. Mi is evvel a jókívánsággal fejezzük be a római fiatalok köré­ben egy éve megejtett véleménykutatás eredményeinek az ismerteté­sét. Célunk nem az volt, hogy a római fiatalságot pellengérre állít­suk, vagy hogy ijesztő példaként mutogassuk. Csak arra kívántuk felhívni a figyelmet, hogy az ifjúság az egész világon válságban van. E válságból az érett nemzedék fiait, leányait fölemelni csak úgy tud­ja, ha hajlandó ezt a fiatalságot komolyan venni és hajlandó arra is, hogy a fiatalok kritikáját elfogadva bizonyos keretekből kilépjen, bi­zonyos mentalitást fölszámoljon, bizonyos magatartással szakítson.------------------------TANULSÁGOS SÍRFELIRAT ---------------------­Egy angl iái temetőben ezt a sírfel iratot olvashatjuk: - Itt nyugszik Smith János porhüvel ye, aki ebben a községben negyven éven át foltoz­ta a cipőket Isten dicsőségére. Talán mosolyra késztet minket ez a fel frás,pedig mél ységes igaz­ságot fejez ki: ha napi kötél ességünket "Isten dicsőségére", vagyisazért és úgy végezzük, hogy O meg Iegyen elégedve vei ünk, a mindennapi munkánk lesz életünk megszentelésének egyik legfőbb eszközévé.

Next

/
Thumbnails
Contents