A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)
1968-10-01 / 10. szám
48 fogsz engem arra, hogy a betegségben az érdemek és áldások forrására találjak. És megáldod feleségemet, gyermekemet és mindazokat, akiket talán munkámmal nem tudtam volna annyira segíteni, mint szenvedésemmel... ... Ha arról beszélek, hogy keserűséggel gondolok életem éveire, ez azért van, mert bűneim bemocskolták azokat. De ha megfontolom a kegyelmeket, amelyekkel gazdagon elhalmoztad őket, akkor, Uram, irántad érzett hálával tekintek vissza rájuk... ... Ha a betegágyhoz láncolsz engem életem hátralevő napjaiban, akkor is nagyon rövidek lesznek azok ahhoz, hogy hálát adj akNeked azokért a napokért, amelyeket leéltem. 0, ha ezek az oldalak lesznek az utolsók, amelyeket valaha is írtam, szolgáljanak jóságod dicshimnuszául...! (Folytatjuk) KÉRDEZTÉK, Mivel nem vagyok katolikus, az a meggyőződésem, hogy bűneimet nem kell megváltanom semmiféle emberi lénynek, hanem csak magának Istennek. Miért kell a katolikusoknak meggyónniuk a papoknak? FELELÜNK: Mivel, nekik, az Önével ellentétben, az a meggyőződésük, hogy Krisztus ezt kívánja tőlük. Semmiféle földi tekintély, önmagában véve, nem írhatna elő effajta kötelezettséget. De Isten megteheti. Ám Krisztus, akiről azt hisszük, hogy Isten, ezt mondta apostolainak: - "Akinek megbocsátjátok bűneit, bocsánatot nyernek, akinek megtartjátok, az bűnben marad" (János 20, 23.) Mármost: hogyan tudhatták volna az apostolok, hogy megbocsássák-e, vagy megtartsák-e valakinek a bűnét, hacsaknem ismerték volna egyrészről magát a bűnt (amit meg kellene bocsáta- niuk), másrészről pedig a bűnösnek lelki beállítottságát (hogy ti. méltó-e bűne megbocsátásra)? Jézus azt a megbízást is adta apostolainak, hogy minden tanítását és rendelkezését adják tovább másoknak, és hogy velük és jogutódjaikkal marad a világ végéig. A "bűnbocsátás "az apostolok idejére vezeti vissza eredetét, mégpedig mint Krisztus által alapított "szentségre", vagyis kegyelmet közvetítő eszközre. A katolikus egyház azt tanítja, hogy a bűnbánat szentségének fölvétele, súlyos bűn esetén, szükséges örök üdvösségünk elnyeréséhez, kivéve azt az esetet, amikor valaki saját hibáján kívül nem juthat paphoz. Ilyen esetben Isten megelégszik a tökéletes bánattal.