A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)

1968-09-01 / 9. szám

20- Itt leszek, ha élek addig.- No és megkapta az állást? - vág bele a pap,- Csudát! A bürokrácia. Nem intézték el a nyugdíjkérelmet. Ha majd lejön a minisztériumtól, hivatnak... Minden héten elmentem. .. Minek jön ide, morogtak rám. Majd ha kell, hívjuk... Nekik tele volt a hasuk... így kerültem le vidékre és ide kubikus munkásnak. ..

A lőcsfalvi pap bocsánatot kért. Kiment. Majd újra bejött. Itt van! - ezt küldje el a családjának.

A kubikus mérnök hangja megcsuklik. Végül összeszedimagát;- Köszönöm, főtisztelendő Atyám. Négy év óta Ön az első ember, akit szeretnék megölelni, mert immár odajutottam, hogy csak gyűlölni tudtam. Gyűlö.let égette bensőmet az emberi "állat" iránt. A nincstelen ember gyűlölete,a boldog birtokos közönyös, érdektelen ridegsége tölti be most a magyar légkört. Közben pedig a rádión szól a nóta; - Ha a föld Isten kalapja, Magyarország a bokréta rajta. ..- Szegény hervadt bokréta, - sóhajtott a pap. Micsoda bokréta! S lelki szemei előtt megjelent az irredentizmus vaksága, mely egy darab földért ordítja, hogy "Nem, nem, soha", s ugyanakkor azok, akik a legjobban ordítják, képesek közönyösen nézni milliómagyar ember szenvedését...

JÁNOS PÁPA NAPLÓJÁBÓL. ..

A megbüntetett szem inarista.

János pápa nem szerette a magányt. így nem szeretett egyedül étkezni sem. A protokoll előírása azonban a pápát arra kötelezi, hogy egyedül étkezzen. Nem is tetszett ez János pápának és ezért időnként kifakadt; "Amikor egyedül vagyok az asztal mellett,úgy érzem magam, mintha egy megbüntetett szeminarista lennék".

A I egkénye Ime11enebb szék.

János pápa nem szerette a hordszéket, az ún. gestatóriát. Ha bele kellett ülnie, mindig mentegetőzött. Csak akkor ült bele, ha valóban fennforgott az a nyomatékos ok, hogy bevonulásakor a hívek Ót láthassák. "Komolyan mondom, ez a legkényelmetlenebb szék a világon" - szokta volt mondani.