A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)
1968-08-01 / 8. szám
21 ségnek szentelt, kis pogány kápolna húzódott meg. Pogány környezet volt ez. Szent Márk szerint Jézus nem is ment be magába a városba, hanem csak a környező falvakat járta be. A háttérben meredek sziklafal emelkedett, egy kiugró szirten Nagy Heródes Augusztus császár tiszteletére épített fehér márványtemploma látszott. A távolban a Hermonhófedte csúcsai fehérlettek. Itt hangzott el Péter lelkes vallomása: - Te vagy a Messiás, az élő Isten Fia! Mire Jézus így válaszolt: - Boldog vagy, Simon János fia! Nem a test és vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én mennyei Atyám. Mondom tehát neked; - Te Péter vagy (ami annyit jelent, mint Szikla). Erre a sziklára építem Egyházamat és a pokol kapui nem vesznek erőt rajta. Neked adom a mennyország kulcsait. Amit megkötsz a földön, megkötött lesz a mennyben is; és amit föloldasz a földön, a mennyben is föloldott lesz. (Máté 16, 13-20.) Péter még nem értette a nagyszerű célzást; ott, a pogány istenek árnyékában, a természet csodálatos látványosságával szemben Krisztus megtette őt egy eljövendő Egyház fejévé. S még kevésbé sejtette, hogy ez az Egyház le fogja majd dönteni a pogányistenek bálványszobrait, amelyek miatt most messze elkerülték a negyedes fejedelem építette pompás várost: Fülöp Cezáreát... De azt se igen értették az apostolok, miért tiltotta meg nekik Jézus ennek a különös névadásnak az elmondását. Mert keményen meghagyta nekik, hogy senkinek se mondják el, hogy ő a Messiás... Sőt egyéb körülmények is nyugtalanították a tanítványok kedélyét. Jézus ugyanis ettől a nevezetes eseménytől kezdve több ízben fölhívta figyelmüket arra, hogy Jeruzsálembe kell mennie, sokatkell szenvednie a vénektől, főpapoktól és írástudóktól; megölik (!), de hamarosan föltámad. Péternek ez sok volt. Titokban félrevonta szeretett Mesterét és ezekkel a szavakkal próbálta őt lebeszélni tervéről: - Ments Isten, Uram! Ilyesmi nem történhetik meg veled! Jézus azonban elkomolyodott. Péter nem ismerte meg a régi kedves Urát és Mesterét: - Takarodj előlem, sátán! - szólt rá szigorú hangon. - Terhemre vagy, mert emberi módon s nem Isten tervei szerint gondolkodok .. A tanítványok elhallgattak. Péter se mert többet szólni. A Mester ettől kezdve még titokzatosabbnak tűnt fel előttünk,mint eddig... T
