A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)
1968-07-01 / 7. szám
34 Olvasni a Szent szöveget nem nehéz magyar vagy akár latin fordításban. De hányán tudják olvasni eredeti arámi és görög szövegében? Es hány an tudjuk a leírt kifejezések, hasonlatok, szóképek olyan értelmét felismerni, ahogy azt annak idején Krisztus kimondotta, vagy a szentírók gondolták? Lássunk néhány nehézséget a magunk egyéni értelmezése ellen. A tizenkilencedik század természettudományos hajlama kutatási rendszerével a vallás területére is behatolt. Kezdték boncolni a biblia különböző fejezeteit és Mózes Könyvét, a teremtés történetét történelmi lehetetlenségnek kezdték bizonyítani. Egyes bibliai történeteket, például Jónás könyvének, Jób könyvének történelmi hitelességét kétségbe vonták. Ezek a történészek szem elől tévesztették azt az alapvető igazságot, hogy a biblia Hitet és Erkölcsöt tanít, nem pedig történelmet és tudományt. Érdekes lehet például tudni, hogy a galileai tenger hol fekszik, milyen mély a vize és mekkora a területe, de a Szent írónak az volt a fontos, hogy Krisztus a vizen járt, - s az már nem, hogy hat vagy hatszáz méter mély víz fölött. Isten kinyilatkoztatása a világ teremtéséről egy álomban történt s Mózes a tőle telhető legjobb emberi fogalmazásban és irodalmi formában a hat korszakot hat napos tagozódásban adja elő. Lehet, hogy Jób név- szerint nem létezett, a történet mégis igaz; a türelmes, Istenigondviselésre hagyatkozó embert nem hagyja el Isten, hanem megsegíti. Lehet, hogy Jónás nem élt napokig a hal gyomrában, az igazság mégis áll; Isten akarata elől megfutni nem lehet, mert végül is az 0 akarata diadalmaskodik a húzódozó, akaratát kerülgető próféták kedve ellenére is. Különös nehézséget okoz a legalapvetőbb szavak és kifejezések pontos értelmezése is. Hogy csak egy egészen lényeges tényt említsünk; mikor azt mondjuk magyarul, hogy a Második Isteni Személy, az "Ige" testté lett, egész felfogásunk inkább a görög "Logos" kifejezést érti, mint a héber "dabar"-t, ami ugyanaz szótári használatban számunkra, míg az utóbbi sokkal több. A héber kultúra nem beszélt absztrakciókban és elvont fogalmakban. Amikor az "Ige" testet öltött, az eredeti szöveg szerint ez azt jelenti, hogy az Isten legfen- sőbb akarata és ellenállhatatlan ereje lett emberré. A példák százait és ezreit sorolhatnánk fel. A latin jogi szellemen és görög elvontságon épült gondolkozásmódunk sokszor legyőzhetetlen akadálya, hogy az irodalmi, szemita jellegű kifejezések egész értelmétkövessük - vezetés és magyarázás nélkül. Ha hozzátesszük még, hogy egészen más kultúra, nyelv, keleties kifejezés
