A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)
1968-07-01 / 7. szám
31 Cser László, S.J. CJr-vir^J^F^^K 2. CjrvihviE:F=r\jAF= ✓ I—E“T Tehát mindaz a kiskör, ami adva van körülöttünk és bennünk, megmunkálásra, építésre való anyag. Ahogy a házhoz kell terület, szerszám alapot adni, kövek vagy beton az alaphoz, anyag a falakhoz, tetőzethez, választófalak a szobákhoz: vakolat, fűtés, világítás, vízvezeték, konyhafelszerelés, ágyak, asztalok, székek, díszítések - és mindaz a száz és ezer szükséglet és kényelmi felszerelés,ami adva van valahol, csak előkeli hozni és egységes Terv, Stüus, ízlés szerint rendezni és megfelelővé tenni; - így van adva minden, ha meg akarjuk építeni a magunk életének házát. Anyagból, szellemből, lélekből, gondolatból, cselekedetekből. Ha olyan házat akarunk, hogy elég legyen az Egész Életre, akkor arra az alapra kell épülnünk, aki Krisztus, hogy semmi le ne rombolja életünknek ezt a házát, hanem átemelődjön, míg építjük az Örök Értékek Egyetlen Házába. Tehát Tartalom kell életünkbe: ízlés, Elgondolás, Terv, Egyensúly, ami kielégíti egész életünk követelményeit és amire az Örök Minta, mint Élő Élet, Krisztus maga. Amikor az Egyházi Évet végiglapozzuk a Misekönyvben, megkapó sokaságban és rendben jönnek felénk Krisztus Miséi. Egész élete ott van feldolgozva részleteiben és minden egyes Miséjében a lényeg egészében. Mert gyermekkora, fiatalsága, zárt munkás évei, tanító útjai, Igehirdetése, Csodái, Jövendölései, mindig ugyanúgy odaérnek a Hivatás- és Küldetéstudat sürgette megvalósításba, ahol az a Fölajánlás és Áldozat a központ, mely létrehozta életében mindig a nagyszerűt és ünnepit. Krisztus minden napja Ünnep. Mert mindennek, ami benne és körülötte volt magasrendű Tartalma volts amikor életünk legapróbb kis dolgai Tartalmat és Értelmet nyernek. Ünneppé változtatják azt a pillanatot, amit élünk és életet, múlhatatlan értéket adnak annak, amihez érünk vagy ami hozzánk ér. T