A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)

1968-06-01 / 6. szám

I

küzdők. Istenmég jobban kívánja győzelmemet, mint én magam. Elmegyek azért megint, s meggyónom és eljön majd a nap, amikor ez a nehézségem is megszűnik".

Az ilyen csüggetegséget az teszi legkínosabbá, hogy elhagyatottnak érezzük magunkat; azt gondoljuk, nincs senki, aki segíthetne rajtunk; aki törődne velünk. Sokkal könnyebb volna lelkünk, ha Isten érezhetőleg vállon veregetne egy kissé és hallhatnánk, amint azt mondja; - Kitűnően végzed munkádat, gyermekem! -De ha Isten megtenné ezt, akkor nem lenne módunk arra a hősiességre, amellyel kiérdemeljük a mennyországot. Isten nem akarja csökkentem örök boldogságunk fokát azzal, hogy pillanatok alatt elenyésző vigasztalásban részesít itt a földön. Hitünk azonban tanúskodik arról, hogy keze rajtunk nyugszik és szívünkben szavát is meghalljuk.

24

Leók r e r e n c: GONDOLATOK

... Ne légy soha igazság fal an mások iránt. Tűrd el, ha kell, az igazságtalanságot, de igazságtalansággal ne viszonozd azt...

... Az embereket puszta eszközöknek soha ne tekintsdpármennyire alant is járjanak. Tiszteld mindenkiben az emberi méltóságot.

... Ápold és növeld kebledben a kötelesség érzetét. Amit kötelességed parancsol, szigorúan teljesítsd és haladék nélkül, még ha nehéz voi - na is tel jesítése.

... A köte I esség érzetével karöltve jár az önmegtagadás szép erénye. Gyakran I e kel I mondanunk vágyainkról, mert azok teljesítése azonnal vagy későbben sok áldozatba kerülne. Legszebb örömeinket kell néha feláldoznunk ön javunkért vagy mások boldogságáért.

... De nemcsak vágyainkról kell Iemondani tudni, hanem szenvedélyeinket is meg kell fékeznünk s a föl hévül t indul atokat keblünkbe visszafojtanunk, nehogy kitörése által magunknak kárt tegyünk, vagy mások iránt mél tatlanok legyünk. Aik önmegtagadással nem bír, az vágyainak, szenvedői yeinek, indulatainak rabja.

... Légy mindig figyelmes mások iránt. Semmi nem oly megnyerő s lekötelező, mint a gyengéd figyelem.

(Összegyűjtötte: Lajossy S á n do r, Angi ia.)