A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)

1968-05-01 / 5. szám

48

juk a nagy francia írónak, R. Bazin-nek nagy hitvallását, melyet végrendeletében sírkövére Íratott; "egész szívemmel hiszem az e- gész keresztény igazságot".

Ha hinni és a hitben megmaradni akarunk, szükségképpenbizto- sítani kell magunknak az isteni erőforrásokat, melyek a hit természetfölötti világában szükségesek. A keresztségben megkaptuk a természetfölötti képességet a hitre. Növeljük ezt a szentségek méltó vételével. Hogy hihessünk. Isten megvilágosító kegyelme szükséges értelmünk részére, és segítő kegyelme akaratunknak, hogy szabadon meg akarjunk hajolni Isten tekintélye előtt; hogy meghozzuk Istenünknek emberi mivoltunk nagy áldozatát. Amit gyarlóságunk el nem érhet, azt naponkint buzgó imával esdjük ki tőle.

az édesanya

Kirk Douglast, az ismert amerikai filmszínészt, éjjel két órakor ébresztette fel telefonon édesanyját -Gratulálok születésnapodra, édes fiam. - Köszönöm, édesanyám... De miért ilyen korán?- Mert 42 évvel ezelőtt ugyanebben az órában te ébresztettél fel engem! - válaszolt a mama és letette a kagylót.

A filmszínész édesanyjának szeli emesés gyöngéd célzása a gondolatmenet továbbfűzésére késztet. Annak átgondolására, hogy mennyi álmatlan éjszakát okoztunk édesanyánknak. Mert nemcsak akkor tartottuk ébren, amikor • történetesen - éjnek évadján megszülettünk, hanem azóta is hányszor és hányszor felébresztettük. Amikor csecsemőként felsírtunk éjszaka, mert éhesek voltunk, vagy fájt valamink. Amikor későbben is betegágyunk mellett kellett virrasztania. Amikor nem jött álom a szemére, mert aggódott értünk. Vagy ezért, vagy azért. Talán a saját komiszságunk miatt, de lehet, hogy olyan sorscsapások miatt is, amelyekért nem mi voltunkfelelősek. így például a világháborúk hosszú hónapjaiban tudott-e nyugodtan aludni egy édesanya, akinek a gyermekét- vagy gyermekeit - a harctérre hurcol fák? - Esamikora gyermekek így- úgy révbe jutottak, kezdődik minden élőiről. Az unokákért.

Mit adhatunk cserébe? - Akinek él még az édesanyja, simogassa meg szelíden, lágyan a szendergő mama homlokát, akié pedig már meghalt, az imádkozza el néhányszor, hogy a gyermekekért átvirrasztott sok-sok nyugtalan éjszakáért... "Uram, adj örök nyugodalmat neki”.