A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)
1968-04-01 / 4. szám
30 s mégcsak a fülüket sem mozgatják, hogy a templomban is rendezni kellene talán a házasságot. Öt hete lesz annak holnap, hogy szentgyónás nélkül költözött a túlvilágra Bájos Józsi bácsi, a temetkezési vállalatos, aki kilenc éve lakott már az utcánkban. Nem akadt senki, aki papot hívott volna hozzá. Annyi a kár a veszekedésünkből, hogy el sem sorolhatom. Mégsem békülünk. Azazhogy mégis! Elhatároztam, hogy megírom ezt a vallomást. Elküldöm a kistisztelendőnek, hátha leközli. Ha igen, akkor kibékülök vele. Higgyék el, soha nem képzeltem, hogy ilyen nehéz dolog a megbocsátás. Haragudni, mérgelődni eddig is sokszor haragudtam, de mindig az édes Jézus szavaihoz tartottam magamat; - Ne menjen le a nap a ti haragotokkal! - Most bizony nemcsak lement, hanem jó- párszor fel is jött a nap. A régi egyetértés azonban sehogy sem akar megvalósulni. Szeretnék valami olyat kitalálni, hogy minél előbb el- feledjük az egész félreértést. De úgy veszem észre, hogy egész megtompultam. Nem hiába mondogatta az apám, nyugosztalja a jó Isten, hogy megbocsátani könnyű, de felejteni nehéz. Az a szerencse csak, hogy az ilyen keményfejűekért is meghalt a jó Jézus, akit arra kérek, hogy hozza már rendbe az ügyemet a kistisztelendővel, mertmit ér a húsvét, ha nincs kinek vinnem a piros tojásokat ajándékba? Szép húsvétot kívánok mindannyiuknak, (sonkát is szívesen vinnék ajándékba a kistisztelendőnek, de most valami elegánsabbdologgal kellene kirukkolnom, jaj, hogy is csináljam?... - mindegy, majd csak lesz valahogy!), áldja meg mindannyiukat a feltámadt Úr Jézus Jola néni. TALÁLÓ FELIRAT XIII. Leó pápa hosszú éveken át visszautasította egy festő ajánl- kozását, hogy engedje elkészíteni arcképét. Végre a pápa engedett és néhányszor feláldozta idejét arra, hogy üljön a festő számára. A kép elkészült. A festő arra kérte a pápát, hogy adjon neki valami találó mondást, olyan jel ige-félét, amit a kép aljára lehetne vezetni. A pápa jóváhagyólag bólintott: - írjon csak ennyit a kép alá: MÁTÉ XIV. 27. , XIII. LEÓ A festő azonnal ráfestette a szöveget a képre. Alig bírta megvárni, hogy hazaérjen és a Szentírásban megkeresse a kérdéses szöveget. Ott ezt találta: - En vagyok, ne féljetek!
