A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)

1968-03-01 / 3. szám

36 AMAMDAMOVER Tuniszi pap került mellém a sajtóirodában.’ Magyar? Ön a második magyar, akit ismerek. • S az első? - Büszke lehet rál Az első Amanda nővér, jelenleg Tuniszban él, dolgozik. Knaz- nadar. Par le Bardo, ez a zárda címe, ahonnan Amanda nővér kezében tart ja és irányítja az egész tuniszi óvodaügyet. Nincs hivatala, csak mun« kája, de az rengeteg. Jó szervező és nagyszerű pedagógiai szakember. A világ legjobb Montessori-szakemberek között tartják számon, a kicsi gyermek nevelése emberi és szent szakmája. Arab óvónőket képez sóvo. dókat rendez be az arab gyermekeknek. Tagja a tuniszi nőtanácsnak, gyakran szerepel a rádióban és televízióban. Úgy beszél franciául, mint- ha anyanyelve volna, de tud angolul és arabul is.- Ilyen nyelvtudás és csakugyan magyar, - álmélkodtam s arra gondoltam, amita minap egy papi ember mondott nekem: « Ázsiai szánk van és keserv-esen-hajlítjuk rá az idegen szóra. Magyar, biztosan magyar, ő maga mondja, büszkén smindig amikor alkalma van rá, pedigletagadhatná,mert úgy tud franciául. Itt azután elakadtunk. A tuniszi atya mindent tudott, amit ma csinál Amanda nővér, de arról, hogy ki volt apja, anyja, honnan és mikor származott el Magyarországról, semmit. En elhittem, amit nekem a páter mondott, de az újságírónak ennél többre van szüksége, tárgyi igazold« ra, ellenőrizhetőségre. Tunisz elvégre messze van. Annyira fellelkesed­tem, hogy legszívesebben átrepültem volna Tuniszba, ha ezt egyszerűen vággyal meg tudtam volna oldani...- Milyen rendhez tartozik, azt tudja? - Tudta: Notre Dame de Sion. - Gondoltam, Rómában vagyok, a világegyház központjában, csak találok nyilvántartást, el igazítást. Találtam. Sőt többet, mint adatot. Találtam egy szőke kis­lányt, aki egykor nemcsak arról volt ismeretes, hogy jól táncolt, hanem arról is, hogy szellemes, művelt, kitűnő társalgó, akivel az akkori húsz­évesek szívesen üldögéltek is, mert élvezet volt a társaságában lenni. Ezt már nem a tuniszi páter, nem a nyilvántartás mondta el róla, ezt én mondom, aki • ismertem. S ez volt a történet végén a legmeglepőbb. Ahogy felbukkan ifjú és táncos korszakom messzeségéből sok társ és paj­tás közül egy Amanda nővér, aki a Lágymányosról, a Sashegy tövéből in­dult el Párizsba, haza sem tért többé, felvette a fátyolt, s örök fogada­lommal Amanda nővér lett • Hasznos Irénkéből, aki most a tuniszi kis arabok jó angyala.

Next

/
Thumbnails
Contents