A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)
1968-03-01 / 3. szám
8 érkezett annak ideje, utolsó nagy utunkra lát el minket emberfeletti erővel. Mindebbennem részesülnek, vagy csak kisebb mértékben részesülnek azok, akik egyházán kívül vándorolnak az örök haza felé. Modem hasonlattal élve, olyanok ők, mint a régi utasok, akik gyalog, vagy legfeljebb ökrösszekéren, vagy lóháton igyekeztek céljuk felé. Mi pedig sebesen száguldó autónkon, a hang sebességével versenyző repülőgépeken, atomerővel hajtott hajókon szeljük az élet tengerének hullámait, vagy a levegőt. Igaz, hogy a modem közlekedési eszközök kezelésének megtanulása nehezebb, mint az ökrösszekér hajtása, és a balesetek száma is nagyobb, de végeredményben ezek segítségével sokkal több ember és sokkal biztonságosabban jut célba, mint azok, akik ezek hiányában, a régi módon vándorolnak. Ne féltsük tehát a pogányokat és a másvallásúakat attól, hogy üdvösségük akkor kerül veszélybe, ha megismerik a teljes igazságot, és választót elé kerülnek. Ha közreműködnek a nekik felajánlott isteni kegyelemmel, és csatlakoznakKrisztus Egyházához, hamarosan ők is tapasztalni fogják, mennyire igaza volt Krisztusnak, amikor ezzel bátorított minket: "Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok és meg vagytok terhelve; En felüdítelek titeket. - Vegyétek magatokra igámat és tanuljatok tőlem. - Mert szelíd vagyok és alázatosszívű, és nyugalmat találtok lelketeknek. Az én igám édes, az én terhem könnyű". (Máté 11, 28-30.)------------------------------------------------KOMOLY FIGYELMEZTETÉS Egy matróz, vonaton utazva, élményeit mesélte utastársainak. Minduntalan egy-egy káromkodást kevert előadásába. Végre is egy idősebb férfi odament hozzá, a vállára tette a kezét és komoly hangon így szólt hozzá:- Kedves Barátom, könyörgöm, hagyja abba az apám gyalázását!- Micsoda? - nézett rá a matróz elképedve. • Magot se ismerem, honnan ismerhetném az apját?- Elég szomorú, - feleltea másik, - hogy nem is ismeri az én Atyámat és azÖn Atyját, és mégis állandóan meggyalázza a nevét káromkodásaivalI Ezek a szavak annyira meghatották a matrózt, hogy attól kezdve igen vigyázott a szájára és föladta csúnya szokásáti a káromkodást.
