A Szív, 1967 (53. évfolyam, 1-12. szám)

1967-12-01 / 12. szám

38 nik majd a világ túlnépesedésének problémája, kiábrándulunk az is­tentagadó tudomány-imádatból és belátjuk, hogy nem feledkezhetünk mega felettünk álló Isten hatalmának elismeréséről és parancsainak teljesítéséről. Ha a minket szeretettel figyelmeztetőmennyei Atyánk­ra nem hallgatunk, egy szempillantás alatt az ég és föld Ura és Bí­rája előtt találhatjuk magunkat. Isten egyszer, az Ószövetségben hajlandó volt tíz igazért meg­kegyelmezni a bűnös Szodomának és Gomorrának. Bízhatunk abban, hogy ma még inkább hajlandó megkegyelmezni az egész világnak, ha legalább az emberiség egy része hallgat az O szavára. Nem tudjuk, hány igazra van szükség ma ebhez, de melyikünk merné vállalni a felelősséget, hogy az ő konoksága miatt maradt betöltetlen az Isten által megkívánt létszám? Ne csak magunkat számítsuk, hanem mind­azokat is, akik a mi cinikusságunk miatt szintén megtagadják Isten kívánságának teljesítését, illetve azokat, akiket a mi jópéldánk és apostolkodásunk felbuzdít a csatlakozásra! De még abban az esetben sem hiábavaló a feltételek teljesíté­se, ha ezzel már nem tudjuk elhárítani a világra váró csapást. Egy­részt ugyanis a feltételek teljesítése által biztosítjuk saját üdvössé­günket, másrészt pedig még így is közreműködünk abban, hogy so­kan megmeneküljenek az örök kárhozattól. Ha felfogjuk egyetlen lé­lek értékét, szívesen meghozunk ennél még sokkal nagyobb áldoza­tokat is. Mit tehetünk tehát? Vegyük sorra még egyszer, mit üzent számunkra Isten a Szűzanya által, mit kíván tőlünk? J. "ne bántsák meg többé Ur Istenünket!" - Ha Isten kegyelmeit el akarjuk nyerni, első feltétel, hogyne ellenségeiként, hanem barátaiként éljünk, tehát a megszentelő ke­gyelem állapotában. Enélkül képtelenek vagyunk mások számára bár­miféle kegyelmet is kiesdeni, s míg ezt el nem értük, magunk szá­mára is a megtérés kegyelméért kell könyörögnünk. O "imádkozzatok, nagyon sokat imádkozzatok, és hoz­zatok áldozatokat a bűnösökért, mert sok lélek megy a pokolba, mivel nincs senki, aki értük áldozatokat hozna és imádkozna". - Ezeket a szavakat elsősorban a három gyermekhez intézte a Szűzanya, s előzőleg hasonló szavakkal közölte velük Isten kívánságát az angyal is. Biztosra vehetjük azonban, hogy ezt nem- csaktőlük kéri az Isten, hanem mindnyájunktól, hiszen már a földön közöttünk járóUr Jézus lelkünkre kötötte, hogy állandóan imádkozzunk,

Next

/
Thumbnails
Contents