A Szív, 1967 (53. évfolyam, 1-12. szám)

1967-12-01 / 12. szám

3/

múlva, ki tudja? - alája is süllyednénk! A hívő katolikus természet- tudósról, Volta Sándorról olvassuk, hogy sok fontos elfoglaltsága mellett időt talált a legfontosabbra is; hitbeli kérdésekben kiválóan kiképezte magát. A nagy katolikus Garcia Moreno, Ecuador elnöke, (1875-ben meggyilkolták), többször megjelent az egyetem jogi vizsgáin; maga is kérdezett, sőt a katekizmusból is kérdezett. Azt akarta ezzel hangsúlyozni, hogy a törvénytudónak elsősorban Isten törvényeit kell ismernie.

Nemcsak a jó pap, hanem a jó világi is "holtig tanul". Mindig, de kétszeresen áll ez akkor, ha mások pl. gyermekeink vallásosneveléséért felelős. Nem árt néha elővenni a katekizmust. Érett észszel sok mindent fogunk abban találni, amit gyermekésszel nem vettünk észre. Aktuális hitbeli problémák mindig akadnak, főleg napjainkban, mikor az Egyház kebelén belül is megindul bizonyos forrongás. Ezekről a problémákról illik tájékozódva lennünk, főleg azokról, amelyek bennünket közelebbről érintenek. Megbízható, világos írások olvasása, megfelelő előadások, szentbeszédek hallgatása ebben nagy hasznunkra lehet.

Azonban nem elég csak ismernünk hitünk tanításait; magunkévá is kell tennünk azokat, "isten szava ugyanis eleven, átható és élesebb minden kétélű kardnál. Behatol és szétválaszt lelket meg szellemet, ízet és velőt". (Zsid. 4,12.) Kívánjuk, szorgalmazzuk ezt az üdvös behatolást! Ez történik az imában, különösen az elmélkedő imában. Erről az utóbbiról, sajnos, nem igen szoktak a papok világiaknak beszélni. Pedig nem nehéz ez a hívő léleknek. Amikor egy kis nyugodt időnk van, egyszerűen, természetesen elgondolkodunk az Ur egy mondásán, tettén, a liturgia egy szövegén vagy a katekizmus egy igazságán. Megfontoljuk azt minden oldalról és életünkre alkalmazzuk, szem előtt tartva aznapi teendőinket, problémáinkat. A kézzelfogható, "konkrét" föltétel el ne maradjon. Ezt az egész tevékenységet aztán átszőjük magunkszerkesztette, egészen bizalmas imával, melyben világosságot, erőt is kérünk az Istentől. Próbáljuk csak meg; sok vigasztalást, erőt fogunk találni ebben az imában és rajta keresztül lassanként át fog hatni bennünket az élő hit szelleme.

Világi híveknél azonban sokszor hiányzik ez a nyugodt, boldog idő. Kifáradtak az állandó hajszában. Náluk az elmélkedő imát némileg pótolni fogja a szentbeszéd figyelmes hallgatása, a szentírásnak, egyszerű, világos, lelki könyvnek elgondolkozó olvasása, és az imaélet. Még a liturgikus mozgalom elterjedése előtt megkérdezett egy pap egy jámbor lelket, mit szokott imádkozni a mise alatt. A