A Szív, 1967 (53. évfolyam, 1-12. szám)
1967-12-01 / 12. szám
22 már okosabb büntetésmódot nem tud kitalálni. Az apa pedig tartózkodjék ettől, főleg akkor, ha könnyen felhevül és túlzásba megy ezen a téren. A verésen kívül van a testi büntetésnek egyéb, kevésbé veszélyes módja is. Mindaz, ami testi élvezetektől fosztja meg a gyermeket, testibüntetésnek számít. Tehát, ha az ebédben válogatós kisgyerektől megtagadják az édességet, vagy a futkározás után vágyakozó gyereket egy ideig a szobában való tartózkodásra kényszerítik; a lármát verő gyermeket hallgatásra kényszerítik, stb. ezek is testi büntetések. Az ilyen büntetések nemcsak ártalmatlanabbak a verésnél, hanem sokkal hatásosabbak is, mert természetes kapcsolatban állnak a helytelen viselkedéssel, annak következményei, vagy legalábbis az ellentétes helyes viselkedés elsajátításában segítik a gyermeket. Még hatásosabbak a gyermek felsőbbrendű vágyaival kapcsolatos büntetések, amikor valami szellemi élvezettől fosztjuk meg őket büntetésként, mint pl. nem mesélünk nekik, nem nézhetik a távolbalátót, nem játszhatnak valamelyik játékukkal, vagy barátjukkal, nem mehetnek látogatóba barátjukhoz; nem törődnek vele, mintha nem is léteznék;; kifejezik nemtetszésüket, összeszidják őket, stb. Amint a gyermek megismeri a természetfeletti igazságokat, a rossztól való visszatartás indítóokai között a természetfeletti büntetéseknek is van helyük. Meg kell tanítanunk a gyermeket a bűn fogalmára és természetfeletti következményeire;megbántják vele Istent, akit pedig szeretnünk kell; hálátlanok iránta, magukra vonják büntetését mind evilágon, mind a tisztítótűzben, mind pedig a pokolban. Vigyáznunk kell azonban arra, hogy helytelen fogalmakat ne ültessünk el a gyermek lelkében, s ne fenyegessük őt apró hibáiért a pokollal. Isten igazságossága mellett szeretetére és irgalmasságára is hívjuk fel a figyelmét, és tanítsuk meg őt arra, hogy miként nyerheti el bűneinek bocsánatát Istentől és miként kerülheti el az ideig- tartóbüntetéseket kis önmegtagadásokkal és az erényekgyakorlásával. Amint a jutalmazásnál, úgy a büntetésnél is igyekezzünk a rossz cselekedet természetes büntetését éreztetni velük, amikor erre módot találunk. Pl. ha kárt tettek, vagy loptak, kötelezzük őket a kártérítésre legalábbis abban a mértékben, amily mértékben képesek; zsebpénzükből, vagy munkájukkal. Ha valakit megsértettek, kérjenek tőle bocsánatot. Ha tanulás helyett játszottak, tanuljanak a játékidő egy részében. Ha tanulás helyett a távolbalátót nézték, ennek az időnek akár dupláját is töltsék tanulással, mikor egyébként néz-