A Szív, 1967 (53. évfolyam, 1-12. szám)

1967-12-01 / 12. szám

22 már okosabb büntetésmódot nem tud kitalálni. Az apa pedig tartóz­kodjék ettől, főleg akkor, ha könnyen felhevül és túlzásba megy ezen a téren. A verésen kívül van a testi büntetésnek egyéb, kevésbé veszé­lyes módja is. Mindaz, ami testi élvezetektől fosztja meg a gyerme­ket, testibüntetésnek számít. Tehát, ha az ebédben válogatós kisgye­rektől megtagadják az édességet, vagy a futkározás után vágyakozó gyereket egy ideig a szobában való tartózkodásra kényszerítik; a lármát verő gyermeket hallgatásra kényszerítik, stb. ezek is testi büntetések. Az ilyen büntetések nemcsak ártalmatlanabbak a verés­nél, hanem sokkal hatásosabbak is, mert természetes kapcsolatban állnak a helytelen viselkedéssel, annak következményei, vagy leg­alábbis az ellentétes helyes viselkedés elsajátításában segítik a gyermeket. Még hatásosabbak a gyermek felsőbbrendű vágyaival kapcsola­tos büntetések, amikor valami szellemi élvezettől fosztjuk meg őket büntetésként, mint pl. nem mesélünk nekik, nem nézhetik a távolba­látót, nem játszhatnak valamelyik játékukkal, vagy barátjukkal, nem mehetnek látogatóba barátjukhoz; nem törődnek vele, mintha nem is léteznék;; kifejezik nemtetszésüket, összeszidják őket, stb. Amint a gyermek megismeri a természetfeletti igazságokat, a rossztól való visszatartás indítóokai között a természetfeletti bün­tetéseknek is van helyük. Meg kell tanítanunk a gyermeket a bűn fo­galmára és természetfeletti következményeire;megbántják vele Is­tent, akit pedig szeretnünk kell; hálátlanok iránta, magukra vonják büntetését mind evilágon, mind a tisztítótűzben, mind pedig a pokol­ban. Vigyáznunk kell azonban arra, hogy helytelen fogalmakat ne ül­tessünk el a gyermek lelkében, s ne fenyegessük őt apró hibáiért a pokollal. Isten igazságossága mellett szeretetére és irgalmasságára is hívjuk fel a figyelmét, és tanítsuk meg őt arra, hogy miként nyer­heti el bűneinek bocsánatát Istentől és miként kerülheti el az ideig- tartóbüntetéseket kis önmegtagadásokkal és az erényekgyakorlásával. Amint a jutalmazásnál, úgy a büntetésnél is igyekezzünk a rossz cselekedet természetes büntetését éreztetni velük, amikor erre módot találunk. Pl. ha kárt tettek, vagy loptak, kötelezzük őket a kártérítésre legalábbis abban a mértékben, amily mértékben képe­sek; zsebpénzükből, vagy munkájukkal. Ha valakit megsértettek, kér­jenek tőle bocsánatot. Ha tanulás helyett játszottak, tanuljanak a já­tékidő egy részében. Ha tanulás helyett a távolbalátót nézték, ennek az időnek akár dupláját is töltsék tanulással, mikor egyébként néz-

Next

/
Thumbnails
Contents