A Szív, 1967 (53. évfolyam, 1-12. szám)

1967-11-01 / 11. szám

40 Még nem nyűt meg az esze. Nem tökéletes. "De ez emberi dolog" - mondja a papa. Igen. Pontosan az. Emberi, mert egyikünk sem tö­kéletes. Tökéletesség az, amit mi mindnyájan ismét el akarunk érni. A keresztség szentsége által visszakapjuk a természetfeletti kegyelem isteni ajándékát, amelyet ősszüleink elvesztettek. De természetünk­nek állandó nevelésre és ellenó'rzésre van szüksége. Mi "hajlamo­sak" vagyunk a rosszra, és ezt a rosszra való "hajlást" kiegyenesí­teni csak hosszadalmas és fájdalmas munkával lehet. Ezt nevezzük életnek. Hajlék gyermekek száméra Duncan Mária Skótországból vándorolt be Amerikába. 1890 tavaszán érkezett meg új hazájába: súlyosan beteg férjével és hatgyermekkel. A férje hamarosan megérkezésük után jobblétre szendé­ről t. Mária mindenekelőtt otthont szeretett volna találni. De a háztulajdonosok legtöbbnyire visszautasították őt, amint meglátták a hat fiatal gyermeket. Akik hajlandók lettek volna befogadni őket ,csak olyan lakást ajánlottak föl, amelyet Mária nem talált alkalmasnak. He­teken át folyt már a megszokott napirend: reggel a gyermeksereg közö­sen imádkozott édesanyjával, hogy a jó Isten engedje őket végre ren­des lakáshoz jutniuk, - azután nekivágtak a hirdetésekből kijegyzett lakások megtekintésére... Egy igen forró nyári napon, amikor • több sikertelen kísérlet után - még egy címet föl akartak keresni, útjuk egy régi temetőn veze­tett át, hatalmas árnyas fák alatt. A kicsikék fáradtan ültek le egy pád­ra és könyörögtek anyjuknak, hogy hagyja őket ott az árnyékban: pi­henni fognak meg játszani, . nagyon jól fognak viselkedni... Anyjuk en­gedett kérésüknek. Magukra hagyta a gyerekeket, sietett a kérdéses címre, hogy ott legyen abban az időpontban, amit a hirdetés tartalma­zott. A különálló kis ház tökéletesen megfelelt volna Mária elgon­dolásának. Éppen azért lelke mélyéről forró fohászt küldött az ég felé, hogy a háziúr felejtse el azt a félelmetes kérdést. Ám az máris megszó­lalt: - Nos, és hány gyerek van a családban, asszonyom?

Next

/
Thumbnails
Contents