A Szív, 1967 (53. évfolyam, 1-12. szám)
1967-10-01 / 10. szám
27 mint a hit kívánja, az tudja és tapasztalja, hogy benne az Isten mindenható és az erkölcsi létharcban mindig győzelemre segíti. Ezt az- tánnem töri össze a kommunista párt őrült zsarnoksága, nem szédíti meg a sátán semmiféle kísértése, nem lesz sem a tőke, sem a párt darabontja és mindig a szabadság meg az igazság ügyét szolgálja. Éppen ezért a kereszténynek nincs mentsége, ha gyönge, s főleg a békepap ne hivatkozzék a nagy nehézségre meg az emberi gyarlóságra, mert a kegyelem mindenható bennünk, ha hűségesek maradunk. Más szóval; a hívőben a gyöngeség mindig bűn, és bármennyire szánjuk a bukott testvéreket, az igazságot nem szabad elhallgatnunk, hiszen annyian tudnak hitvallók lenni Isten erejében, és a kereszténynek arra is kell gondolnia, hogy a hitéért néha szenvedni is kell és ez a vallásunk lényegéhez tartozik. A mi egyházunk nem baleset ellenbiztosító társaság és a gondviselés nem jótékonysági szervezet, hanem hősöket nevelő isteni hatalom. így lesz a mi reményünk csalhatatlan és bármit kérünk az Atyától, biztosan megkapjuk, hogy Isten ereje győzelmesen világítson a mi gyöngeségünkben. Azt se felejtsük azonban, amit Jézus annyiszor mond az evangéliumban: ha hiszel, látni fogsz; ha hiszel, meggyógyul a gyermeked és ha hiszel, megint járhatsz a lábadon. Vagyis a földi javakat is föltétien bizalommal kérhetjük, eleve megnyugodva Isten akaratában, mert az nem szükséges, hogy mindenki száz évet éljen a földön viruló egészségben. A szentek ismerik legjobban Istent és mivel a bizalmuk nem ismer határt, nem egyszer feltűnő csodákat művelnek; kenyeret szaporítanak, vakot gyógyítanak és az életüket olvasva úgy érezzük, mintha az Apostolok Cselekedeteinek folytatását olvasnók. Ehhez persze szentnek kell lenni, vagyis az Isten barátságában kell élni, és ennek a lényege meg abban áll, hogy az ember semmit se tagadjon meg, amit a kegyelem hívása kíván. Ebből mindenki láthatja, mekkora e bizalom jelentősége földi viszonylatban is, mert aki Istenben él, ezt nem kápráztatja el a földi hatalom múló pompája és így legjobban szolgálja a haza ügyét is. Dr. ZÁGON JÓZSEF pápai prelátusta Szentatya a római konzisztoriá- lis kongregáció altitkárává nevezte ki. Hatáskörébe tartozik az összes menekültek lelkipásztori ellátásának ügye, az utazási apostol kodás és a tengeri hajózás lelkipásztori problémái. Magyar prelátus kinevezése erre a fontos feladatra a Vatikán nemzetközivé tételének egy lépése. Szívből gratulálunk Zágon prelátus úrnak és munkásságára Isten áldását kérjük.
