A Szív, 1967 (53. évfolyam, 1-12. szám)
1967-10-01 / 10. szám
5 P. Orbán Miklós S.J., Róma A II. VATIKAN ZSinflT A szerzetesélet megújuló- ^ sóról szóló zsinati rende- I 0 f A zsinat negyedik ülésszakának második nyilvános ülésén, 1965. október 28-án, a világegyház főpásztorai négy negatív szavazat ellenében 2321 piacet szavazattal jóváhagyták a szerzetesélet megújulásáról szóló rendeletet. A pápa a többi négy e napon megszavazott zsinati aktával együtt ezt is jóváhagyta és ki is hirdette. Amikor XXIII. János pápa alig pár héttel azután, hogy Péter örökébe lépett, az egyetemes zsinat összehívására vonatkozó szándékát közölte, a zsinat céljaként az egyház korszerűsítését tűzte ki. Korszerűsíteni az egyházat intézményeiben, módszereiben, apostoli tevékenységében, - ez volt János pápa gondolata. A zsinatot előkészítő hatalmas munka is e program jegyében folyt. Amikor a Szentszékfelhívására a világegyház főpásztorai közölték, hogy milyen témákat kellene a zsinaton megtárgyalni, ezek között a szerzetesélet reformja is szerepelt. Természetes kívánalom volt ez, hiszen az egyház egyik igen számottevő intézménye a szerzetesség és a hittérítői, meg a lelkipásztori munka tekintélyes részét szerzetesek végzik. A zsinat nem az egyes rendek életébe akart belenyúlni, hanem olyan elveket akart adni, amelyek szerint minden rend belső reformja megvalósítható. A zsinati előkészítő bizottság terjedelmes javaslatotkészített. Ezt a zsinat megnyitása után a püspökökből alakított újabb bizottság, amely az előkészített anyagot hivatalosan átvette, rövidíteni volt kénytelen. Ugyanis már az első ülésszak után kitűnt, hogy a zsinat tíz esztendő alatt sem volna képes megbirkózni avval a hatalmas anyaggal, amit az előkészítő bizottságoktól asztalára kapott. Tehát 1963. januárjábana koordináló bizottság elrendelte a javaslatok egyszerűsítését és összevonását. A második ülésszak munkaprogramján a szerzetesélet megújulásáról szóló javaslat vitája nem is sze
