A Szív, 1967 (53. évfolyam, 1-12. szám)
1967-09-01 / 9. szám
48 fogadott sokszor különféle katolikus szervezeteket és ilyenkor tartott buzdító beszédeiből nem nehéz kihámoznunk az egyház legfőbb pásztorának elméleti fölfogását a világiak apostolkodásának óriási jelentőségéről, valamint e tevékenység gyakorlati irányelveit. Hogy a világiak tevékenysége mekkora jelentőségre jutott az egyház életében éppen a legutóbbi évek folyamán, az leginkább kiviláglik abból a tényből, hogy a zsinat számos és igensúlyos határozatot hozott avilágiak- nak az egyházban való helyzetére és apostolkodására nézve. (így az Egyházról szóló határozat 4. fejezetében, a Világiak Apostolkodásáról kiadott rendelkezésben, és még sok más helyen.) Feladatok és nehézségek. Szentséges Atyánk az ehónapi imaszándékban arra kér és buzdít minket, hogy két nagy ajándékot könyörögjünk ki Isten szerető gondviselésétől a katolikus szervezetek számára: a "termékeny fejlődés" és a "nemzetközi együttműködés" ajándékát. Nem nehéz megállapítanunk, hogy a második pontra kell helyeznünk a főhangsúlyt. Egyszerűen azért, mert az egyesületek "termékeny", vagyis hatékony és eredményes fejlődése nagyon függ a nemzetközi együttműködéstől. Ez az együttműködés viszont nem csupán jóakarat kérdése, mert olyan körülményektől is függ, amelyek igen kom oly akadályokat gördítenek az együttműködés útjába. Még ha ugyanarról a katolikus szervezetről van is szó, amely különböző országokban fogja össze a katolikusokat bizonyos célok megvalósítása érdekében, az igazán eredményes együttműködést nagyon megnehezíthetik pl. az eltérő nemzeti gondolkodás és érzésvilág, vagy acélkitűzés terén mutatkozó árnyalati különbségek, továbbá az apostolkodás módszereinek különböző volta, vagy a Katolikus Akciótól lefektetett irányelvek eltérő volta, stb. Természetes, hogy a különböző szervezetek együttműködésé- nekmegvalósításamégnagyobb nehézségekbe ütközik. Akárhányszor az egyes szervezeteknek olyanmunkaterületre is ki kell terjeszteniük tevékenységüket, amelyek eredetileg nem szerepelnek célkitűzéseikben, vagy pedig nyomasztó anyagi terheket kell magukra vállalniuk, új munkamódszereket kell bevezetniük, stb. Ilyesféle többletek a tagok részéről igen érezhető megterhelések, áldozatok vállalását kívánhatják meg. Ám másrészről igaz marad az is, hogy az ilyen áldozatos együttműködés vállalása olyan sikerekre vezethet, amelyeket másként soha el nem lehetne érni! Imádkozzunk tehát a "nemzetközi katolikus szervezetek termékeny fejlődéséért és együttműködéséért"!