A Szív, 1967 (53. évfolyam, 1-12. szám)

1967-09-01 / 9. szám

48 fogadott sokszor különféle katolikus szervezeteket és ilyenkor tartott buzdító beszédeiből nem nehéz kihámoznunk az egyház legfőbb pász­torának elméleti fölfogását a világiak apostolkodásának óriási jelen­tőségéről, valamint e tevékenység gyakorlati irányelveit. Hogy a vi­lágiak tevékenysége mekkora jelentőségre jutott az egyház életében éppen a legutóbbi évek folyamán, az leginkább kiviláglik abból a tény­ből, hogy a zsinat számos és igensúlyos határozatot hozott avilágiak- nak az egyházban való helyzetére és apostolkodására nézve. (így az Egyházról szóló határozat 4. fejezetében, a Világiak Apostolkodásá­ról kiadott rendelkezésben, és még sok más helyen.) Feladatok és nehézségek. Szentséges Atyánk az ehónapi imaszándékban arra kér és buzdít minket, hogy két nagy ajándékot könyörögjünk ki Isten szerető gond­viselésétől a katolikus szervezetek számára: a "termékeny fejlődés" és a "nemzetközi együttműködés" ajándékát. Nem nehéz megállapítanunk, hogy a második pontra kell he­lyeznünk a főhangsúlyt. Egyszerűen azért, mert az egyesületek "ter­mékeny", vagyis hatékony és eredményes fejlődése nagyon függ a nemzetközi együttműködéstől. Ez az együttműködés viszont nem csu­pán jóakarat kérdése, mert olyan körülményektől is függ, amelyek igen kom oly akadályokat gördítenek az együttműködés útjába. Még ha ugyanarról a katolikus szervezetről van is szó, amely különböző or­szágokban fogja össze a katolikusokat bizonyos célok megvalósítása érdekében, az igazán eredményes együttműködést nagyon megnehe­zíthetik pl. az eltérő nemzeti gondolkodás és érzésvilág, vagy acél­kitűzés terén mutatkozó árnyalati különbségek, továbbá az apostolko­dás módszereinek különböző volta, vagy a Katolikus Akciótól lefek­tetett irányelvek eltérő volta, stb. Természetes, hogy a különböző szervezetek együttműködésé- nekmegvalósításamégnagyobb nehézségekbe ütközik. Akárhányszor az egyes szervezeteknek olyanmunkaterületre is ki kell terjeszteniük tevékenységüket, amelyek eredetileg nem szerepelnek célkitűzéseik­ben, vagy pedig nyomasztó anyagi terheket kell magukra vállalniuk, új munkamódszereket kell bevezetniük, stb. Ilyesféle többletek a ta­gok részéről igen érezhető megterhelések, áldozatok vállalását kí­vánhatják meg. Ám másrészről igaz marad az is, hogy az ilyen áldo­zatos együttműködés vállalása olyan sikerekre vezethet, amelyeket másként soha el nem lehetne érni! Imádkozzunk tehát a "nemzetközi katolikus szervezetek termékeny fejlődéséért és együttműködéséért"!

Next

/
Thumbnails
Contents